Számtalan lesújtó elõrejelzés jelent meg a kelet-európai régió demográfiai kilátásairól, a Bloomberg most a helyszínen, ezúttal Észtországban és Lettországban bizonyosodott meg a valós helyzetrõl. Az ENSZ népesedési kivetítése szerint a világ 10 leggyorsabban fogyó népességébõl kilenc ebben a régióban van. Az Európai Unión belüli nyitott határok és a nyugati országokban várható jobb lehetõségek miatt kivándorol a népesség - írja a Portfolio.Kiürül Európa egy része, kétségbeesetten próbálkoznak a kormányok, a Baltikumban egyre rosszabb a helyzet.
Egyre többször kerülnek a figyelem középpontjába a régiós országok a rendkívül kedvezõtlen demográfiai folyamataik miatt. A héten Horvátországból érkeztek aggasztó hírek, legutóbb pedig Észtország és Lettország szomorú történetét mutatta be részletesen a Bloomberg hírügynökség.
Vjaceslavs Dombrovskis korábbi lett gazdasági miniszter, jelenleg a Certus nevû kutatócég vezetõje a fiatalok régióból történõ kivándorlását az ipari forradalomhoz hasonlította, amikor az emberek a falvakból a városokba költöztek. Ezeknek a kelet-európai országoknak az esetében fennáll annak a kockázata, hogy kiüresednek, mint egy vidéki település, ahová legfeljebb hétvégére tér be az ember pihenésre.
Ez a negatív demográfiai trend látványosan jelentkezik a balti országokban. Lettország a szovjet felügyelet 1991-es megszûnése óta népességének 25 százalékát veszítette el, jelenleg 1,96 millió fõ él itt. Az ENSZ prognózisa szerint 2050-ig további 22 százalékos népességcsökkenést szenvedhet el, 2100-ig pedig összesen 41 százalékosat. Ukrajna és Moldova még ennél is súlyosabb veszteségeket szenvedhet.
A Bloomberg szerint számos tényezõ szerepet játszik a térség népességének fogyásában, és Lettország esetében mindegyik megfigyelhetõ:
- a fejlett EU-tagállamokhoz képest alacsonyabb jólét
- az elégtelen gazdasági növekedés
- és a bevándorlás ellenzése.
Mihails Hazans lett demográfus szerint 2014-ben minden harmadik 25-34 év közötti lett fiatal és egyúttal minden negyedik lett a teljes népességbõl külföldön élt. Lettország vidéki részeirõl elköltöznek az emberek, nem alapítanak családot, nem vesznek házat, az iskolarendszer fokozatosan épül le, a népesség pedig egyre öregszik. Van olyan helyi fiatal (aki korábban már dolgozott külföldön), aki annak a véleményének adott hangot, hogy egyes lett települések 40 év múlva egész egyszerûen eltûnnek, elnéptelenednek. 10 évvel ezelõtt a kivándorlás inkább egy egzotikus döntésnek minõsült, ma ez már teljesen megszokottá vált, a lettek 90 százalékának vannak olyan ismerõsei vagy rokonai, akik külföldre költöztek.
Mindezek ellenére a lett kormány optimista jövõképpel rendelkezik, várakozása szerint ugyanis 2022-ig a kivándorlás üteme lényegesen csökkenni fog, mivel a lett átlagbérek elérhetik a célországok minimálbéreinek szintjét.
Dombrovskis korábbi gazdasági miniszter Írországot hozta fel sikeres példaként. Lettország most olyan, mint Írország volt a nyolcvanas években. Az ír gazdasági csoda a kedvezõ adózási környezetnek volt köszönhetõ, mely késõbb odavonzotta a techcégeket. Vannak olyan vélemények, miszerint Lettország igazán menõ hely lehetne a techcégek számára, és az ország kedvezõ feltételeket biztosít a vállalkozások számára. A külföldi cégek betelepülésének legnagyobb gátja azonban a képzett munkaerõ hiánya. Vagyis ez egy ördögi kör, amit nagyon nehéz legyûrni. A külföldi befektetõket kellene meggyõzni, hogy az ország kezelni tudja a kivándorlás problémáját.
A Bloomberg cikke megjegyzi: lehet, hogy Lettország számára jó példa lehet Észtország, a Skype hazája. Észtország már régóta digitális paradicsomként hirdeti magát a külföldi befektetõk körében. Allan Puur észt demográfus azért ennek kapcsán megjegyzi, hogy az ország kedvezõbb helyzete Finnországhoz kötõdõ szoros kapcsolataiból is következik. Sokan csak átjárnak dolgozni Helsinkibe Tallinból. Az Észtországot választó nemzetközi befektetõk között említik meg a robotgyártó ABB-t, a Swedbankot, SEB és Nordea bankokat. Mindezektõl függetlenül Észtország hosszú távú demográfiai kilátásai is rosszak.