Nem javult a korrupciós helyzet a globális piacokon az elmúlt hat évben, annak ellenére sem, hogy mind a szabályozási környezet, mind a cégek soha nem látott szigorral lépnek fel az ilyen esetekkel szemben – hangsúlyozza az EY Globális Visszaélési Felmérése (Global Fraud Survey), ami 55 országból összesen 2550 vezetõ megkérdezésén alapul. Bár 2012 óta az állami hatóságok világszerte összesen több mint 11 milliárd dollár értékben róttak ki büntetéseket vesztegetési ügyekben, a megkérdezett döntéshozók mintegy 40 százaléka szerint a korrupció továbbra is általános gyakorlat.

Az elemzés szerint a jogellenes magatartás elleni fellépés leghatékonyabb eszköze, ha az adott szervezet nyilvánvalóvá teszi, hogy a cég átlátható mûködése nem csupán a menedzsment, de a dolgozók felelõssége is.

Rossz a helyzet Magyarországon: a válaszadók kétharmada látja úgy, hogy a korrupció gyakori jelenség a gazdasági szférában, miközben régiónkban a megkérdezettek alig fele nyilatkozott hasonlóan.

A felmérés szerint a hazai cégvezetõk közel negyede tartja elfogadhatónak személyes ajándék, szolgáltatás vagy szívesség nyújtását a siker érdekében, 16 százalékuk szórakoztató programokat, négy százalékuk akár készpénzt is felajánlana.

„Az eredmények alapján a szigorú intézkedések egyelõre nem hoztak számottevõ elõrelépést a tisztességtelen üzleti tevékenységek visszaszorításában. Magyarországon az elmúlt két évben nem változott a vesztegetéseket tapasztalók részaránya. Javuláshoz a legfontosabb, hogy a cégek olyan támogató kultúrát építsenek ki, amelyben a munkatársak nem kötelezettségbõl, hanem saját meggyõzõdésükbõl dolgoznak az etikai normáknak megfelelõen” – mondta Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere.

Magyarországon a globális átlagnál valamivel több menedzser gondolja úgy, hogy a munkatársaknak is felelõssége van a fedhetetlen céges kultúra kialakításában (46 és 42 százalék). A hazai kitöltõk szerint az etikus szervezeti magatartás legnagyobb elõnye az ügyfelektõl és a vásárlóktól érkezõ pozitív megítélés, az esetleges büntetések elkerülése, a vállalatról kedvezõ kép kialakítása, valamint a nyereséges tevékenység biztosítása. Mindemellett számos döntéshozó tekint erre a tehetséges munkaerõ megszerzésének és megtartásának fontos eszközeként is.

„A nemzetközi felmérés jelentõs eltéréseket mutat az átlátható mûködés iránti elkötelezõdés és annak gyakorlati megvalósulása között. Tíz kitöltõ közül nyolc érzi úgy, hogy megfelelõ rendszereket építettek ki az illegális cselekményeket elkövetõk megbüntetésére, azonban alig több mint 50 százalékuk számolt be arról, hogy ezekkel az eszközökkel éltek is az elmúlt években” – tette hozzá Biró Ferenc.

A szakember szerint a hazai és nemzetközi vállalatvezetõk hatékony rendszerek és iránymutatások hiányában nem tudják kihasználni az etikus mûködésben rejlõ elõnyöket, amelyek megfelelõ szakértelemmel üzleti szempontból is látványos eredményeket hozhatnak. Ebben kulcsszerepe van annak, hogy a vezetõség felismerje, olyan erkölcsi normákra épülõ szervezeti kultúra kialakítására van szükségük, amellyel a dolgozók is szívesen azonosulnak.