Az öt alkalmazott feletti, többségi magyar tulajdonban lévõ vállalatok dolgozóinak 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott.

A GKI kutatásából kiderült, hogy a kisebb vállalatok arányaiban több embert foglalkoztatnak minimálbéren, illetve garantált bérminimumon, mint a nagyobb cégek. A 20 alkalmazott feletti cégeknél, a foglalkoztatottak számának emelkedésével, csökken az alacsony bérûek aránya.

Különösen nagy, 30 százalékos a 11-20 embert foglalkoztatók körében a garantált bérminimumon lévõk aránya, ami annak a következménye, hogy ebben a csoportban sok az építõipari cég – közölték.

A kutatás szerint az ágazatok közül kiemelkedõ a minimálbéresek aránya a kereskedelemben (10 százalék), illetve az üzleti szolgáltatásokban (9 százalék). Ezt a feldolgozó- és építõipari ágazatok követik, 6, illetve 4 százalékkal.

Az elemzés szerint leginkább az üzleti szolgáltatást nyújtó vállalatokra jellemzõ a garantált bérminimumon (szakmunkás-minimálbéren) való foglalkoztatás, ahol a dolgozók 12 százalékát alkalmazzák így. Ezután a kereskedelmi cégek következnek 8 százalékos, és az építõ- és feldolgozóipari cégek, 7 és 5 százalékos aránnyal.

A GKI kutatásából kiderült az is, hogy jelentõsek az egyes régiók eltérései: a fejlettebb országrészekben – Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl- a minimálbéren foglalkoztatottak aránya 2-3 százalék, a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya 2-10 százalék között van. A minimálbéresek aránya a többi régióban jellemzõen 10-13 százalék, a maximumot Dél-Alföldön éri el, 16 százalékkal. A szegényebb régiókban a garantált bérminimumon dolgozók aránya 7-11 százalék, ez esetben is Dél-Alföldé a szélsõérték, 17 százalék.

Az elemzés kitért arra is: az idén januári 8 százalékos minimálbér-emelés, és a 12 százalékos garantált bérminimum-emelés, valamint a 2,5 százalékra csökkentett szociális hozzájárulási adó (szocho) hatására a vizsgált cégeknél, kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének hatására, a foglalkoztatás költségei átlagosan 5,2 százalékkal emelkedtek.

A költségnövekedés minimalizálására a cégek számos praktikát bevetettek: a márciusi felmérés szerint a 2018-ban minden 10. cég élt a normák emelésével. Emellett továbbra is népszerû a munkaerõ kölcsönzése, amit a cégek 8 százaléka alkalmaz. A harmadik legnépszerûbb intézkedés a munkavállalók más munkakörbe való sorolása, a vállalatok 7 százaléka tette ezt.

A cégek közel azonos aránya -3-4 százalék – bocsátott el munkavállalókat, csökkentette a cafeteriát vagy a munkaidõt a költségek csökkentése érdekében.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése továbbra is a kis- és közepes vállalatok számára jelenti a legnagyobb problémát. Az erõltetett béremelést ugyan kompenzálja a 2,5 százalékpontos adócsökkentés, azonban csak csekély mértékben – összegzi a GKI.

A bruttó átlagkereset februári növekedése többek között a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelésének volt köszönhetõ.