Nagyot lökött a hazai bankkártya-elfogadáson a Nemzetgazdasági Minisztérium POS-támogatási programja. Bár az indulás évében nem sikerült az eredetileg tervezett számú készüléket üzembe helyezni, elérhetõnek tûnik a tárca azon terve, hogy a jövõ év közepére az online pénztárgépek 80 százaléka mellett kártyaelfogadó terminál mûködjön - írja a vg.hu.
Eddig nem látott mértékben, közel negyedével bõvült a hazai bankkártya-elfogadó hálózat 2017-ben. Az év végén a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 136 419 kártyaelfogadó (POS) készülék üzemelt a kereskedõknél-szolgáltatóknál, ez 24 százalékos bõvülés a 2016. évi bázisadatokhoz képest. Ennél is jelentõsebb, 24,7 százalékos volt a bõvülés az elfogadóhelyek tekintetében: az elmúlt év során 21 114 helyre került a történelem során elõször kártyaelfogadó terminál.
A bõvülés egyértelmûen a Nemzetgazdasági Minisztérium által támogatott POS-telepítési programnak tudható be: a készüléktelepítések POS-készülékenkénti 80 ezer forintos támogatása, valamint az elfogadóhálózatot üzemeltetõ szolgáltatók maximálisan 1 százalékos elfogadói jutaléka szemmel láthatóan megmozgatta a piacot.
Mint ismert, az NGM elsõ pályázatán 30 200 terminál kihelyezésére szerzõdtek a szolgáltatók. Az eredeti vállalások szerint az új terminálokat tavaly év végéig kellett volna üzembe helyezniük, ám az indulás adminisztrációjának megcsúszása után sejthetõ volt, hogy az eredeti ütemterv nem tartható – a szakemberek szerint az MNB adatai azt mutatják, hogy a támogatott terminálok 50-66 százalékát sikerült kihelyezniük a szolgáltatóknak. A minisztérium már õsszel lépett, és – egy újabb, ezúttal 31 ezer terminál telepítésére szóló pályázati kör kiírásával párhuzamosan – a teljesítési határidõt 2019. elsõ negyedévének végéig kitolta. Eddig az idõpontig azonban már nem 30, hanem több mint 60 ezer POS-készüléket kell kihelyezni úgy, hogy a támogatási szerzõdés feltételeiben szerepel: csak olyan helyre telepíthetõ támogatott POS-készülék, ahol az azt megelõzõ hónapokban nem volt lehetõség kártyás fizetésre.
A portál megkeresésére az NGM-ben elmondták: a program célja a hatalmasra duzzadó készpénzállomány visszaszorítása, az elektronikus fizetés támogatása volt. A forgalomban lévõ készpénz állománya 2012 óta megkétszerezõdött, 2017-ben pedig már meghaladta az 5000 milliárd forintot, ami a GDP több mint 14 százaléka. Összehasonlításképpen: az EU átlaga 8 százalék körül mozog. Egy adott gazdaság magas készpénzaránya a fizetési infrastruktúra reálgazdasághoz képesti elmaradottságát is jelzi, továbbá számos hátrányos következménnyel jár – emlékeztettek a minisztériumban.