Sikerült áttörést elérnie az MNB-nek a magyar lakáshiteleknél: bár a hitelállomány csaknem kétharmada még változó kamatozású, az új kihelyezésekben már 76 % volt márciusban a legalább 3 évre rögzített kamatozású hitelek aránya. Az adatok szerint megérkezett a szokásos tavaszi fellendülés a hitelezésben, és az alacsony kamatszint ellenére szépen teljesítenek a betétek is. 119 milliárd forintnyi hitelt vettek fel márciusban a háztartások, ami nagyobb összeg, mint amit bármelyik õszi hónapban láthattunk, és a tavalyi nyári hónapokhoz fogható. Erõs tavaszra van tehát kilátás a háztartási hitelezésben - írja a Portfolio. A lakossági hitelezés két fõ motorja közül az egy évvel korábbihoz képest a lakáshitelek új kihelyezése 29%-kal, 60 milliárd forintra nõtt, a személyi kölcsönöké pedig 34%-kal, 34 milliárd forintra emelkedett.
A lakossági hitelpiac még ezzel a növekedéssel sincs közel a 2008-as csúcshoz: a tíz évvel korábbi, szintén márciusi értéknek a 70%-án áll, mivel a szabad felhasználású jelzáloghitelek nagy visszatérése egyelõre várat magára.
A személyi kölcsönök kihelyezése viszont már korábban meghaladta a válság elõtti szintet, a lakáshitelek új szerzõdéses összege pedig már a tíz évvel ezelõtti szint 95%-án állt márciusban. Az elmúlt egy évben 15%-kal vettünk csak fel kevesebb lakáshitelt, mint a 10 évvel korábbi egy évben.
A leglátványosabb változást a kamatperiódusok elmozdulása jelenti. Idén februárban elõször fordult elõ, hogy 70% fölé nõtt az éven túli kamatperiódusú lakáshitelek aránya az új szerzõdésekben, most pedig 76%-ra emelkedett. A látványos változás mögött a lakosság erõsödõ kockázatkerülése és a jegybank által minõsített fogyasztóbarát lakáshitelek terjedése állhat.
A változó kamatozású hiteleket a 3 és 5 éves kamatperiódusú lakáshitelek kezdték el kiszorítani, amiben nagy szerepe lehet az elmúlt egy évben bemutatott látványos, közel 1 százalékpontos kamatcsökkenésnek. Az éven belül változó kamatozású lakáshiteleknél eközben csak 40 bázispontos kamatcsökkenés történt.
A lakossági hitelkihelyezés dinamikus bõvülése ellenére nettó hiteltörlesztõ volt a lakosság februárban, márciusban viszont már egy éles váltással 23 milliárd forinttal több hitelt vettünk fel, mint amennyit törlesztettünk. Ez utóbbinak is köszönhetõ, hogy a lakáshitelek állománya az elmúlt egy évben 4,0%-kal, a személyi kölcsönöké pedig 31,1%-kal növekedett. Mivel azonban a szabad felhasználású jelzáloghitel- tartozások 17,5%-kal visszaestek, és például az autóhiteleknél és a folyószámlahiteleknél is csökkenés következett be, a teljes banki hiteltartozásunk 0,1%-kal alacsonyabb volt március végén, mint egy évvel korábban. A banki követeléseladások nélkül valószínûleg nõtt volna az állomány.
A lakossági hitelállomány stagnálása mellett a betétállomány (alacsony kamatkörnyezetben lenyûgözõnek mondható mértékben) 8,5%-kal emelkedett. A látra szóló forintbetéteknél 19%-os növekedést, az éven belül lekötött forintbetéteknél pedig 11%-os visszaesést láthatunk. A lakossági betétek 85%-a forintban van, 63%-a pedig nincs lekötve.
A betétállomány év eleji növekedésében nagy szerepe volt annak, hogy februárban és márciusban is nagy összegben helyeztek el új pénzeket a háztartások a bankoknál. A növekedés a hagyományosan erõs év végi változáshoz volt fogható.
Nincs érdemi változás a betéti kamatoknál: egy éven belül lekötött forintbetétre átlagosan 0,24%-ot ígértek a bankok, euróbetét esetében ez még alacsonyabb, mindössze 0,05% volt. Amíg a bankok hitel/betét aránya bõven 100% alatt van, nem nagyon számíthatunk élénk betéti kamatversenyre.
Ilyet még nem láttunk: átszakadt a gát a magyar lakáshiteleknél
A bankok kiemelkedõen jó likviditási helyzete a vállalatok betételhelyezési szokásainak is köszönhetõ, a vállalati betéteket szépen hizlalták az elmúlt egy-két évben a már kifizetett és nagy arányban még nem felhasznált EU-források. A vállalati betétállomány egy év alatt 19,6%-kal bõvült, de a hitelállomány növekedése is éppen átlépte a bûvös 10%-os szintet.
Utóbbi elsõsorban annak köszönhetõ, hogy a vállalatok az elmúlt egy évben 635 milliárd forinttal vettek fel több hitelt, mint amennyit törlesztettek (ennyi volt egy év alatt a nettó hitelfelvételük). A vállalati hitelkiáramlás mértéke ebbõl a szempontból a 2015-ös szinthez áll közel, és még messze van a 2006-2008 közötti csúcsoktól.