Félezerrel többen várnak mûtétre májusban, mint amennyien két hónappal korábban vártak. A várólisták hosszát az egynapos sebészeti ellátások kiterjesztésével és egy megfelelõ információs rendszerrel lehetne csökkenteni - írja a vg.hu.
A márciusban publikált várólista-adatokhoz képest májusban 551 beteggel többen, összesen 28 376-an vártak valamilyen mûtéti beavatkozásra a hazai kórházakban – derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelõ (NEAK) adataiból. Továbbra is a legtöbben, 11,5 ezren szürkehályog-mûtétre várnak. A beavatkozásra az átlagos várakozási idõ 92 nap, a legtöbbet, 347 napot a gyöngyösi Bugát Pál Kórházban kell várni a szemmûtétre. A második leghosszabb várólista a térdprotézismûtétre várakozóknál van, itt márciushoz képest 136 beteggel nõtt a várakozók száma.
Magyarországon az OECD-adatok szerint a várólisták nem is olyan hosszúak, mint sokan gondolják, de talán nálunk a legnagyobb a különbség a medián várakozási idõ és az átlagos várakozási idõ között
– mondta Kincses Gyula egészségpolitikus a Világgazdaságnak. Egy szemlencsemûtétre a 2017-es OECD-adatok szerint Magyarországon a medián várakozási idõ harminc nap körül alakult, az átlagos pedig kilencven-száz nap volt. Finnországban mindkét adat száz nap körül van, míg Lengyelországban átlagosan négyszázötven napot várnak a szemlencsemûtétre a betegek, de a medián várakozási idõ is négyszáztíz nap körül alakul.
Kincses Gyula szerint, ha a medián várakozási idõ – ami a reálisabb – és nem az átlagos várakozási idõ szerint tesszük sorrendbe az adatokat, kiderül, hogy az Európai Unió OECD-tagállamai között Magyarországon a második legrövidebb a várólista Olaszország után. A szakember hangsúlyozta: a lakosság szemében összecsúszik a várólista és a vizsgálati elõjegyzés, más néven a betegfogadási lista fogalma, ez utóbbiban valóban irritálóan hosszú várakozási idõk vannak – tette hozzá.
A várólisták hosszát Kincses Gyula szerint úgy lehetne rövidíteni, ha a betegek felkerülését nem a kezelõhelyek „intéznék”, hanem a pácienst központilag helyeznék a listára, s a megfelelõ információ birtokában dönthetné el a beteg, hogy hol és mennyit vár.
A betegek gyors forgása miatt a várólisták csökkentésének másik kézenfekvõ eszköze az egynapos sebészeti ellátás kiterjesztése – mondta a Világgazdaságnak Gamal Eldin Mohamed, a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság (MEST) elnöke, a Budaörsi Egészségügyi Központ orvos-igazgatója.
Kiemelte, hogy az elmúlt nyolc évben Magyarországon az egynapos mûtétek aránya az indokoltnál kisebb mértékben bõvült: az összes tervezett sürgõsségi és onkológiai mûtéten belül 15,5 százalékról nem egészen 20 százalékra nõtt, miközben a MEST megítélése és a külföldi tapasztalatok szerint akár 60 százalék is lehetne a bõvülés aránya. De pozitívumként említette, hogy hazánkban 2020-ig, nyolcmilliárd forint uniós forrásból tizennyolc fekvõbetegeket ellátó intézmény húsz helyszínén jön létre önálló egynapos sebészeti részleg.
A MEST elnöke szerint az egynapos sebészetekre nem vonatkozik a teljesítmény-volumenkorlát akkor sem, ha az egynapos ellátást önálló szervezeti egységként végzik. 2017-ben 363 ezer potenciálisan alkalmas betegbõl 298 ezret operáltak meg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelõ által támogatott egynapos sebészeti ellátás keretében.