A növekedés hajtóereje a lakossági fogyasztás lesz, ám a magas hazai felhasználás árnyoldala a növekvõ import és az ennek hatására romló külsõ egyensúlyi pozíció
– mondta a Világgazdaság kérdésére Samu János, a Concorde elemzési üzletágának vezetõje. Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezetõ kutatója ezt azzal egészítette ki, hogy idén a nettó export kisebb mértékben fogja visszahúzni a növekedést, ami elsõsorban az új autóipari kapacitások következtében emelkedõ exportnak köszönhetõ.
Miközben a régióban már csökken a dinamika, a magyar gazdaság bõvülése most jut a csúcsra
Fotó: Kallus György
Regõs Gábor, a Századvég makrogazdasági kutatásvezetõje a növekvõ termelékenység exportnövelõ hatását emelte ki. Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzõje ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a beruházások és a fogyasztás egyaránt importintenzív ágazatok, így ezek várható felfutása továbbra is az export negatív hozzájárulását eredményezi a GDP-növekedéshez. A szakértõ szerint 2018-ban a gazdaság bõvülésében a mezõgazdaságnak semleges szerepe lesz.
Elsõsorban az intenzív bérszínvonal-emelkedés generálta belsõ kereslet élénkülése lehet meghatározó tényezõ a GDP növekedésében, ez egyben támogatja a vállalati beruházások bõvülését is – mondta lapunknak Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzõje. A szakértõ úgy véli, hogy az alacsony kamatkörnyezet gazdaságélénkítõ hatása még egész évben fennmarad, és legkorábban 2019 közepén változhat a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája.
Kuti Ákos, az MKB Bank vezetõ elemzõje szerint a magas reálbér-emelkedés kedvezõ hatása a fogyasztásban és a megtakarítások bõvülésében is jelentkezhet, elõbbit a lakásátadási hullám is erõsítheti az év késõbbi részében, az új otthonok berendezése ugyanis jelentõs összegek elköltését vetíti elõre a kiskereskedelmi szektorban.
A felpörgetett EU-forrás-felhasználás és az ipari kapacitásbõvítõ beruházások révén növekvõ állóeszköz-felhalmozás támogathatja a gazdaságot – tért ki a beruházásokra Gárgyán Eszter, a Citibank elemzõje.
Jobbágy Sándor is hasonlóan vélekedik, ám felhívja a figyelmet, hogy idén a bázishatás miatt nem valószínû a tavalyihoz hasonló, kiugró bõvülés ebben a szektorban.
A teljes cikket a hétfõi Világgazdaságban olvashatja
2018.05.15
A Világgazdaság elemzõi konszenzusa szerint 4 százalékkal nõhetett a magyar gazdaság az idei elsõ negyedévben. Az éves GDP-elõrejelzés konszenzusa 4 százalék lett, ami a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) konvergenciaprogramjában megfogalmazott 4,3 százaléktól enyhén elmarad. Negyedéves alapon is jó teljesítményt várnak a szakértõk, a konszenzus szerint a tavalyi utolsó negyedévhez képest 1,2 százalékot nõtt a magyar gazdaság - írja a Világgazdaság.