Az elmúlt években jelentõsen változott a lakott lakások mérete hazánkban. Egyre kevésbé számítanak népszerûnek a garzon lakások, de a 2 szobával is egyre kevesebben elégednek meg, miközben sokan inkább a nagyobb, legalább 4 szobás ingatlanokat választják otthonul. A lakott lakások aránya erõsen eltolódott a 3, illetve több szobás otthonok felé. 

A KSH nemrégiben megjelent mikrocenzusa szerint 1990-ben még a lakott lakások 16 százaléka egyszobás volt, és csak 11 százalékukban volt legalább 4 szoba. Azóta az egyszobásos lakások folyamatosan szorulnak vissza, 2016-ra már csak mindössze a lakott lakások 6,6 százalékában volt egy szoba, vagyis arányuk csökkenése közel 60 százalékos volt. Az egyszobás lakások aránya Budapesten a legmagasabb, 2016-ban 14 százalékos volt. 

Jellemzõ azonban, hogy a lakásfejlesztõk is látják a változó igényeket, így az új fejlesztéseken belül a csupán 1 szobával rendelkezõ ingatlanok arány 11 százalékos a Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisa szerint. 

Nem csak az 1 szobás lakások vesztettek azonban jelentõsen a népszerûségükbõl, a két szobás lakások arányában is csökkenés tapasztalható. Arányuk 2001-ben még 41 százalékos volt a lakott lakásokon belül, 2016-ra azonban már csak a lakott lakások 31,7 százaléka volt 2 szobás, vagyis a visszaesés 22 százalékos.

Bár a 3 szobás lakások arányában is történt növekedés, igazán a 4 vagy több szobával rendelkezõ lakott lakások aránya bõvült az elmúlt években. A 1990-es 11 százalékos arány 2016-ra 28,6 százalékra emelkedett, vagyis több mint két és félszeresére nõtt a részesedésük a lakott lakásokon belül.

A lakott lakások alapterületének növekedésében szerepet játszott a nagyobb méretû otthonok épülése. Az épített lakások átlagos alapterülete 2001 óta mindig meghaladta a 86 négyzetmétert, sok esetben pedig a 100 négyzetmétert is. Így nem csoda, hogy jelentõsen nõtt a lakott lakások átlagos nagysága.