Bulgária és Horvátország már konkrét lépéseket tett az euró bevezetésének érdekében az utóbbi hónapokban, a múlt héten pedig Románia jelentette be, hogy feléleszti 2015-ben félretett terveit, és az év vége elõtt egy új euróbevezetési stratégiát készít - írja a Bloomberg. Ezzel a balkáni országok szorosabbra fûzhetik a kapcsolatukat az EU-val éppen akkor, amikor a 2021-27-es költségvetési ciklus kapcsán a források csökkenése fenyeget.

A Brexit után kívülállóvá válsz, ha nem csatlakozol az eurózónához - fogalmazta meg a motivációt Juraj Kotian, az Erste Bank elemzõje. Szerinte az látszik a készülõdõ EU-költségvetésen is, hogy az Európai Bizottság szeretné ösztönözni a közös deviza bevezetését.

A Bloomberg cikke kiemeli, hogy a három legszegényebb tagállam gondolkodása egyelõre szemben áll Közép-Európáéval, hiszen Magyarország, Lengyelország és Csehország egyelõre hallani sem akar az euró bevezetésérõl. A csatlakozással most kacérkodó három tagállam közül Bulgária egy fõre jutó GDP-je várhatóan még 2019-ben sem éri majd el a 10 ezer dollárt, miközben az EU átlaga meghaladja majd a 40 ezret. De nincs sokkal jobb helyzetben Románia és Horvátország sem, melyek szintén jelentõsen le vannak maradva a kontinens nyugati felétõl életszínvonalban.

Bulgária devizájának árfolyamát már az euróhoz kötötte, idén nyáron pedig hivatalosan is csatlakozni szeretne az euró elõszobájának számító ERM-II árfolyammechanizmushoz, ahol két évet kell még eltöltenie a csatlakozás elõtt. Horvátország 5-7 éven belül vezetné be az eurót, míg Románia esetében egyelõre nem ismert a céldátum. A legfrissebb konvergencia-program szerint a román vezetés a jelenlegi 60-ról 70 százalékra szeretné emelni az egy fõre jutó GDP-t 2020-ig az EU átlagában, alapos elemzés után mondanának csak konkrét dátumot a közös deviza bevezetésével kapcsolatban.