A nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalatok 773,8 milliárd forintnyi új forint- és euróhitel-szerzõdést kötöttek – folyószámlahitelek nélkül – 2018 elsõ három hónapjában, ami 19,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közölt, a szezonálisan igazított adatokon alapuló statisztikáiból. 

A jegybank számsorai szerint a markáns növekedés leginkább a forintban nyújtott, nagyobb összegû – egymillió euró feletti – hiteleknek köszönhetõ: ezekbõl 520,8 milliárd forintnyira szerzõdtek január eleje és március vége között a cégek, ami 35,4 százalékos növekedést takar. Hasonló mértékben nõtt az egymillió eurós határ alatti forintkölcsönök kihelyezett mennyisége is: itt 36,6 százalékos bõvülést mutatott ki az MNB, ez 141,1 milliárd forintnyi új szerzõdést jelentett. Utóbbi arra utal, hogy a közepes és a kisebb méretû vállalkozások is aktívak a piacon.

Az euróban denominált hiteleknél viszont már jóval visszafogottabb volt a kereslet az elsõ három hónapban: az egymillió euró alatti összegû kölcsönöknél 7,6 százalékkal nõtt az új szerzõdések értéke, ami 17 milliárd forintnak megfelelõ összeg. Az egymillió euró feletti kategóriában pedig közel egyharmadával csökkent az új szerzõdések volumene az egy évvel korábbihoz képest, így három hónap alatt nem egészen 95 milliárd forint értékben kötelezõdtek el a vállalatok.

Az euróhitelek iránti csökkenõ kereslet persze az új szerzõdéseken belüli arányokon is látszik: míg 2017 elsõ negyedévében az új vállalati forint- és euróhitel-szerzõdések közel negyedét a közös devizában kötötték, addig az idei év elejére 14,5 százalékra mérséklõdött a súlyuk.

Az állományi adatokon ugyanakkor még nem látszik a forinthitelek idei elsõ negyedévi elõretörése: az MNB adatai szerint március végén a nem pénzügyi tevékenységet végzõ cégeknek nyújtott összes hitel 43,3 százalékát tartották nyilván valamilyen idegen fizetõeszközben – túlnyomórészt euróban –, miközben egy évvel korábban 42,7 százalékát.