A kutatásban az ingatlanhirdetési portál 2008 és 2017 között a magánszemélyek és ingaltanközvetítõk által feladott több mint 1 millió ingatlanhirdetés alapján vizsgálta a piacra kerülõ lakások állapotát és vetette össze a KSH mikrocenzusának tíz évre vonatkozó lakásfelújítási adataival. Utóbbiakból kiderül, hogy 10 év alatt ugyan a magyarországi lakások 80 százalékában történt festés, de burkolatcsere vagy külsõ tatarozásra már kevesebb, mint a felében került sor. Konkrét energiamegtakarítást is eredményezõ - például hõszigeteléssel és a fûtési rendszer korszerûsítésével járó - felújítást a lakások alig negyedében végeztek. Az ingatlan.com adataiból kiderül, hogy az elmúlt 10 évben a teljes lakásállományból inkább a jobb állapotú ingatlanok kerültek eladósorba.

Az elmúlt 10 évben országos átlagban a kínálati piacon megjelent eladó lakások közel felét, 44 százalékát hirdették jó állapotúként. Az újszerûnek mondott lakások aránya 20 százalékos, ugyanakkor a közepes állapotúaké 11, a felújítandóké 7-8 százalékos volt. Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje szerint a teljes lakásállományra vetítve viszonylag kevés teljes körû, a fûtési rendszert is érintõ felújítás történt a lakásokban. “Ha a kínálati piacon megjelent lakásokat nézzük, összességében elmondható, hogy a teljes lakásállományon belül minimum több százezres, de akár milliós nagyságrendû a közepesnél rosszabb állapotú vagy felújítandó lakások száma” - ismertette az elemzés eredményeit Balogh László. 

Az is kiderül az ingatlan.com adataiból, hogy a nagyvárosokban a legnagyobb a jó állapotú ingatlanok aránya: Budapesten 49, a megyei jogú városokban 45 százalékos, azaz valamivel az országos átlag feletti. 

A vidéki kisebb városokban és községekben 40 százalék alatti a kínálati piacon jó állapotúként megjelent lakások aránya. Az is látható, hogy a községekben a lakások 23-25 százaléka, azaz majdnem minden negyedik lakóingatlan közepesnél vagy annál rosszabb állapotban van.

A területi különbségek igazolják a hivatalos adatokat abból a szempontból, hogy az adott régióban elérhetõ lakások közül Nyugat-Magyarországon volt a legtöbb új lakás a kínálatban, arányuk több mint 10 százalék, szemben a 6 százalékos országos átlaggal. “Ez elsõsorban annak köszönhetõ, hogy a 10 ezer fõre jutó újlakás-építésekben Gyõr-Moson-Sopron megye messze kiemelkedik az országos átlagból” - tette hozzá Balogh László. A legtöbb közepes vagy felújítandó lakást a dél-dunántúli és észak-magyarországi községekben hirdették meg az utóbbi 10 évben, arányuk közel 30 százalékos volt.

A szakember szerint lényeges szempont az is, hogy az eladók sokszor jobbnak látják vagy jobb állapotúnak tüntetik fel a lakásállapotot. Szintén fontos tényezõ, hogy azokon a településeken, ahol jelentõs az újszerû vagy jó állapotú lakások aránya, a közepesnél rosszabb állapotú lakások kevésbé piacképesek a piacon. Balogh László szerint egy-egy lakásfelújítás megtérülõ beruházás lehet, ráadásul az utóbbi években erõsebb lett a kereslet a jobb állapotú lakások iránt. Ugyanakkor az építõiparban kialakult munkaerõhiány, az építõipari alapanyagok drágulása miatt ma már egy lakásfelújítás jóval többe kerül, mint az elmúlt években, ezért fontos a piaci körülményeket felmérni a beruházás elõtt.