A hosszú távú gazdasági növekedést a versenyképesség határozza meg, a termelékenység és a versenyképesség javításának érdekében kulcsfontosságú az infrastrukturális beruházások végrehajtása, a magasabb hozzáadott értékkel bíró szolgáltatások és termékek elõállításának támogatása és az innováció elõsegítése - idézi a vg.hub Varga Mihály kijelölt pénzügyminiszter egy csütörtöki konferencián elmondott szavait.
Varga Mihály emlékeztetett, 2010 után a kormány egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy új irányok kitûzésével megteremtse a stabil gazdasági növekedés alapjait. A fegyelmezett költségvetési politikát, a munka becsületének helyreállítását, a munkát terhelõ adók csökkentését, valamint a lakosság és a családok biztonságát. A miniszter rámutatott, a meghozott intézkedéseknek köszönhetõen ma már a tartósan magas ütemû növekedés fenntartására koncentrálhatunk.
Varga Mihály elmondta, a felzárkózás egyik alappillére az adórendszer átalakítása, az adóterhek csökkentése, ezért a leendõ kormány kitart az adórendszer eddigi eredményei és a bejelentett járulékcsökkentés mellett. A személyi jövedelemadót nézve Magyarország az uniós államok között dobogón van, a társasági adó pedig a legalacsonyabb az unióban – emelte ki.
A kormány foglalkoztatáspolitikájának sikerességét a munkaerõ-piaci adatok is igazolják: 2010 óta mintegy 750 ezer fõvel nõtt a foglalkoztatottak száma, ezzel párhuzamosan pedig a munkanélküliségi ráta rekord alacsony szintre mérséklõdött. A miniszter kitért arra is, hogy a versenyszféra foglalkoztatásának 70 százalékát a kis- és középvállalkozások adják, ezért a kormány különbözõ programokkal segíti a termelékenységük növekedését.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a növekedésbarát gazdaságpolitikának köszönhetõen a magyar gazdaság tartósan bõvülõ pályán haladt az elsõ negyedévben, a GDP 4,7 százalékkal nõtt. A bõvülés elsõdleges forrása a hatéves bérmegállapodás növekedésserkentõ hatása, amelynek köszönhetõen csökkentek a vállalkozások terhei és megindult a bérek növekedése – húzta alá.
A miniszter elmondta, hogy a további versenyképességi kihívások azonosítása érdekben a kormány tavaly tavasszal felállította a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot, amelynek tagjai elsõsorban olyan gazdasági javaslatokat vitattak meg, amelyek már rövid távon is érdemben képesek javítani az ország versenyképességén. Több javaslat már beépült a gazdaságpolitikai elképzelésekbe, most az átfogóbb, a munkaerõpiac és az oktatás területét érintõ javaslatok megfogalmazása és a végrehajtása következik – tette hozzá.