A K&H szerint nemzetközi összevetésben is van tér a növekedésre: a GDP-hez mérve a háztartási lakáshitel-állomány csak 8 százaléknál jár, szemben a visegrádi országokban jellemzõ 20 százalékos aránnyal. A lakáshitelek kamata alacsony szinten stabilizálódhat és a több évre fix törlesztést garantáló lakáshitelek is egyre nagyobb szerephez jutnak.

A tavalyi 708 milliárd forint után 2018-ban a K&H elõrejelzése alapján összesen 770-840 milliárd forint jelzáloghitel kihelyezése várható, ez 20 százalékos piacbõvülést jelent éves szinten.

A K&H is fontos szerepet kap a növekedésben: a folyósított jelzáloghitelek összegét tavaly 104 milliárd forintra növelte a bank. Rajna Gábor, a K&H lakossági értékesítési igazgatója elmondta, hogy a jelzáloghitelezés növekedése stabil és több pilléren áll.

Az alacsony kamatkörnyezet, a nettó reálbérek emelkedése, az alacsony munkanélküliség, a GDP növekedése, az uniós források beáramlása és a fokozódó beruházási kedv mind-mind segíti a jelzáloghitelezés bõvülését – mondta Rajna Gábor.

Az ingatlanpiac szintén hozzájárul a fellendüléshez, hiszen a lakásépítések száma emelkedik, így egyre több új lakás jelenik meg a piacon. Továbbá a Családi Otthonteremtési Kedvezmény is fontos tényezõ – tette hozzá.

A bank szakértõi szerint az elmúlt 1-2 évben átalakult a jelzáloghitel-kínálat. Egyrészt a szabad felhasználású jelzáloghitelek szerepét egyre inkább átveszik az alacsony kamattal elérhetõ személyi kölcsönök.

Másrészt egyre nagyobb a kereslet a kiszámítható, úgynevezett hosszú kamatperiódusú – több évig vagy akár a futamidõ végéig – fix összegû törlesztõrészletet garantáló hitelek iránt. Egyértelmû az a jegybanki törekvés, hogy a legalább 5 évig fix kamatozású jelzáloghitelek még nagyobb teret nyerjenek a kockázatosabb, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú konstrukciók kárára. Ennek érdekében jelent meg például a fogyasztóbarát minõsítési rendszer.