A nemzetközi cégek költségmegtakarítási célból gyakran döntenek úgy, hogy az operatív feladataik egy részét összefogják és egy helyrõl látják el. Ha például egy cégnek 30-40 országban van irodája, akkor felesleges mindenhol minden feladatkörre egy teljes csapatot felépítenie, mikor az egy központi helyrõl is megoldható. A beszerzés, az IT szolgáltatások, a számvitel vagy a jogi folyamatok mind olyan feladatok, amelyek a cég összes irodájában nagyon hasonló munkavégzést igényelnek, így költséghatékonysági szempontból megéri azt kiszervezni egy olyan országba, ahol olcsó, de képzett a munkaerõ.

A legnagyobb növekedés Magyarországon a 2000-es évek elején ment végbe ezen a területen, amikor több egymást követõ évben duplázódott az SSC-szektorban alkalmazottak száma. A növekedés viszont azóta sem állt meg, az idegen nyelveket jól beszélõ pályakezdõk százait szívja fel évrõl évre a piac.

Az olcsó és jól képzett munkaerõ csak az egyik motiváció a cégek számára, hogy Magyarországot válasszák. Emellett az olyan járulékos költségek, mint az irodabérlés is jelentõsen olcsóbb itt, mint Nyugat-Európában, becslések szerint egy munkaállomás fenntartása Budapesten harmadannyiba kerül, mint egy átlagos nyugat-európai nagyvárosban. 

A vidéki egyetemi városok - Debrecen, Szeged, Pécs - pedig költségek szempontjából még Budapestnél is kedvezõbbek, ezért az utóbbi években ezen települések is elkezdtek megjelenni az SSC cégek térképén. Míg 4-5 éve a 90 százalékot közelítette Budapest SSC-n belüli országos részesedése, addig mostanra ennek aránya 80 százalék alá csökkent. Magyarország a régión belül is kedvelt SSC országnak számít, egyedül Lengyelország elõzi meg az alkalmazottak és a szolgáltatóközpontok számának tekintetében.

Az SSC-k fontos szereplõi a munkaerõpiacnak, ezenkívül az irodapiacot és közvetetten az egész gazdaságot erõsítik. Noha az utóbbi években egyre több ilyen cég alapított központot Magyarországon, elképzelhetõ, hogy amennyiben a jövõben túl magasra emelkednek a munkaerõ költségei, többen dönthetnek úgy, hogy továbbállnak egy még olcsóbb országba. Egyelõre ez a veszély nem fenyeget, de érdekességként megnéztük, hogy milyen változásokat okozna az irodapiacon, ha hirtelen az összes SSC eltûnne.

A budapesti irodapiacon az üresedési ráta 2018 elsõ negyedévében 7,3 százalékra csökkent, ami mostanra a spekulatív irodák estében is bõven 10 százalék alatti értékeket jelent. A teljes 3,45 millió négyzetméteres állományból tehát mintegy 254 ezer négyzetméternyi iroda áll üresen, ami nagyságrendileg megegyezik az SSC-k által bérelt területtel. Abban az esetben, ha hirtelen az összes SSC cég kivonulna Magyarországról, az irodapiaci üresedési ráta nagyjából a duplájára emelkedne, ami megegyezne a három évvel ezelõtti szintekkel. Az SSC-k ingatlanpiaci hatása tehát megkérdõjelezhetetlen, a cégek jelenléte nélkül a mostani irodafejlesztési boom is kisebb lenne Budapesten.

Ennél viszont még fontosabb, hogy a szektor az ország gazdaságán belül is jelentõs szeletet képvisel. Az itt dolgozók többségében a nyelveket jól beszélõ, fiatal diplomások körébõl kerülnek ki, akik az országos átlagnál jellemzõen több, mint másfélszer magasabb fizetésért dolgoznak, így a lakosság vásárlóerejét is erõsítik. Végül pedig egy fontos megjegyezni, hogy ez a szektor adja a magyar GDP 1,2 százalékát, a teljes magyar exportnak pedig az 1,6 százalékát, az SSC-k hiányát tehát nemcsak az ingatlanpiac, de az egész gazdaság megérezné.