Az új rendelettel a kockázati tõkések számára könnyebbé válik az egész Európára kiterjedõ, az induló vállalkozások finanszírozását szolgáló forrásbevonás. A megközelítés egyszerû: amennyiben megfelelnek a követelményeknek, a feltételeket teljesítõ alapkezelõk mindegyike az „európai kockázatitõke-alap” megjelölés alatt gyûjthet forrást az EU egészében. Ezentúl nem kell majd bonyolult, a tagállamok mindegyikében eltérõ követelményeknek eleget tenniük. Az egységes szabályoknak köszönhetõen a kockázatitõke-alapok potenciálisan több tõkét gyûjthetnek majd és nagyobbá válhatnak.

A múlt héten elõterjesztett, a vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért program keretében 1,4 milliárd EUR összegben új pénzügyi garanciákat tartalmazó intézkedések mellett, az Európai Beruházási Bank a 2011-es 10 milliárd EUR körüli szinten fogja tartani a kkv-knak nyújtott hitelezési tevékenységét.

Antonio Tajani, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnöke a következõképpen nyilatkozott: „A kkv-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítése elsõ számú prioritás a válságból való kilábalás érdekében. A cselekvési tervünk külön kiemeli azt, hogy Európának mindent meg kell tennie a kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítása érdekében. Meg akarjuk erõsíteni a kkv-k számára kidolgozott európai uniós pénzügyi eszközöket, és javítani szeretnénk a kkv-knak a pénzügyi piacokhoz való hozzáférésén.”

A belsõ piacért és a szolgáltatásokért felelõs biztos, Michel Barnier kijelentette: „Több kockázati tõkére van szükségünk Európában. A kockázati tõke a jövõ Európájának vállalkozásait teremti meg azáltal, hogy segíti a vállalkozásokat az innovatívabbá és versenyképesebbé válás útján. A legígéretesebb induló vállalkozások támogatása érdekében a kockázatitõke-alapoknak nagyobbá, befektetéseiket tekintve pedig diverzifikáltabbá kell válniuk. A ma elõterjesztett javaslatok segíteni fogják ennek a kialakulófélben lévõ piacnak a fejlõdését.”

A kkv-kra vonatkozó cselekvési terv

Európai gazdasági sikere nagyban függ a lehetõségeiket kihasználó kis- és középvállalkozások (kkv-k) növekedésétõl. Az elmúlt öt évben a kkv-k a nem pénzügyi gazdaság teljes hozzáadott értékének több mint felét adták, és az új munkahelyek 80%-a is náluk jött létre. Az Európai Bizottság egy cselekvési tervben mutatja be a különbözõ szakpolitikai eszközöket, amelyekkel könnyebbé kívánja tenni a finanszírozáshoz való hozzáférést Európa 23 millió kkv-ja számára, jelentõs mértékben hozzájárulva ezáltal a növekedéshez. A javaslatban szereplõ szabályozási és egyéb intézkedések célja a kkv-hitelezés szintjének fenntartása és a kkv-k tõkepiacokhoz való hozzáférésének javítása. Ennek eszközei a kkv-piacok és a kkv-részvények láthatóságának növelése a befektetõk körében, illetve a szabályozói és adminisztratív terhek csökkentése.

A kkv-k számára elérhetõ kockázati tõke

Az induló vállalkozások korai szakaszban történõ finanszírozását biztosító kockázati tõke fontos, hosszú távú befektetési forrás a fiatal és innovatív kis- és középvállalkozások számára. Az alapok kis mérete és az a tény, hogy csak kis összegû tõkét tudtak biztosítani, megakadályozta azt, hogy a kockázati tõke jelentõsebb szerepet tudjon betölteni az induló vállalkozások finanszírozásában. Ennek következtében a kkv-k továbbra is rövid lejáratú banki kölcsönökre vannak utalva. A mostani válság közepette, amikor is a reálgazdaságnak nyújtott kölcsönök visszaesése tapasztalható, az érintett vállalkozások számára rendkívül nehézzé válhat az ilyen típusú kölcsönökhöz jutás.

A Bizottság tapasztalatai azt mutatják, hogy a hosszú távra befektetõ kockázati tõkéssel rendelkezõ vállalatok sikeresebbek, mint azok a vállalatok, amelyek rövid távú banki finanszírozásra kénytelenek támaszkodni. A széles körben elfogadott nézet szerint ez annak a szigorú átvilágítási folyamatnak köszönhetõ, amelyet a kockázatitõke-alap kezelõi egy-egy vállalatba történõ befektetést megelõzõen elvégeznek. Az átlagos európai kockázatitõke-alap azonban kis méretû és jóval alatta marad a diverzifikált befektetési stratégia folytatásához szükséges méretnek, amely érzékelhetõ mértékû tõkehozzájárulást tenne lehetõvé az egyes vállalatok esetében, és ezáltal valódi hatást érne el. Míg az Európai Unióban az átlagos kockázatitõke-alap megközelítõleg 60 millió EUR-s eszközállománnyal rendelkezik, addig az amerikai megfelelõjének átlagos mérete 130 millió EUR. Közgazdasági tanulmányok szerint a kockázatitõke-alapok akkor fejthetnek ki érdemi hatást a befektetéseik által érintett iparágban, ha a méretük eléri a megközelítõleg 280 millió EUR-s szintet. Másrészrõl az amerikai kockázatitõke-alapok egy-egy projektbe átlagosan 4 millió EUR-t fektettek, míg az európai alapok csak 2 millió EUR-s vállalatonkénti átlagos befektetést tudtak felmutatni. Az Egyesült Államokban a korai szakaszban nyújtott tõkebefektetés vállalatonként átlagosan 2,2 millió EUR-t tett ki, míg az Európai Unióban a korai szakaszban nyújtott tõkehozzájárulás átlagos értéke vállalatonként mindössze 400 000 EUR-nak felelt meg.

A nagyobb kockázatitõke-alapok nagyobb volumenû elérhetõ tõkét jelentenek az egyes vállalatok számára, és lehetõvé teszik az alapok számára, hogy olyan önálló ágazatokra specializálódjanak, mint az információs technológia, a biotechnológia vagy az egészségügy. Végsõ soron ez segíteni fogja a kkv-kat abban, hogy javítsák világpiaci versenyképességüket.

A kockázati tõkére vonatkozó javaslat fõ elemei:

• A javaslat egységes „szabálykönyvet” határoz meg az „európai kockázatitõke-alap” megjelölés alatt mûködõ alapok forgalmazására vonatkozóan. Az „európai kockázatitõke-alapokat” három alapvetõ követelmény határozza meg: 1.) A szponzorok által vállalt tõkehozzájárulás 70%-át kkv-kba fekteti. 2.) ezen kkv-k számára tõkefinanszírozást vagy tõkejellegû finanszírozást (azaz „friss tõkét”) nyújt; és 3.) nem alkalmaz tõkeáttételt (azaz az alap nem fektet be több tõkét annál, mint amennyit a befektetõk vállaltak, így nem is adósodik el.) Amennyiben az egész EU-ban gyûjtenek forrásokat, a megjelölés alatt mûködõ alapok mindegyike egységes szabályok és minõségi standardok szerint mûködik (ideértve a befektetõk tájékoztatásával kapcsolatos standardokat és a mûködési követelményeket). Az „egységes szabálykönyv” biztosítani fogja azt, hogy a befektetõk pontosan tudják, hogy mire számíthatnak, ha európai kockázatitõke-alapba fektetnek.
  
• A javaslat megteremti azon befektetõk kategorizálásának egységes rendszerét, akik „európai kockázatitõke-alapokba” fektethetnek. Elfogadható befektetõ lehet a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004-es szerinti hivatásos befektetõ és bizonyos egyéb szokásos kockázatitõke-befektetõk (például magas tõkefedezettel rendelkezõ magánszemélyek vagy üzleti angyalok). A kockázatitõke-befektetõkre vonatkozó egységes szabályok biztosítani fogják azt, hogy az alapok forgalmazása az említett befektetõi kategóriák igényeire legyen szabva.
  
• A rendelet a feltételeknek megfelelõ alapok összes alapkezelõje számára biztosítani fogja az európai forgalmazási engedélyt, amellyel az EU egészében elérhetõvé válnak az elfogadható befektetõk. Ez jelentõs elõrelépés a vagyonkezelõkre vonatkozóan hatályban lévõ szabályokhoz és különösen az alternatívbefektetésialap-kezelõkrõl szóló, 2011-es irányelvhez képest, hiszen az ABAK-irányelv szerinti engedély csak azon alapkezelõk számára elérhetõ, amelyek esetében a kezelt vagyon meghaladja az 500 millió EUR-t. Másrészt az ABAK-irányelv szabályai által teremtett jogi keret jellemzõen a fedezeti alapokra és a magántõke-befektetési társaságokra lett szabva, és kevésbé felel meg a tipikus kockázatitõke-alapnak, amely külön szabályozást igényel.