A belföldi felhasználás gyors emelkedése miatt a külkereskedelmi többlet csökken, a külsõ egyensúly azonban az EU-transzferek gyorsuló beérkezése következtében tovább javul. Mivel a költségvetés széles körben elõlegezi meg azok beérkezését, a pénzforgalmi hiány magas, az államadósság csökkenése pedig szerény lesz. 

Az EU a kedvezõ konjunktúrához viszonyítva magas hiány miatt kiigazítást vár a magyar kormánytól. A
világgazdaságban a kereskedelmi háború eszkalációjának veszélye csökkent, az iráni, a török és
az olasz helyzet viszont az energiaárakra és árfolyamokra már most is negatívan hat. 

Márciusban az ipar és különösen az építõipar növekedése látványosan lefékezõdött, az iparé az
elsõ kéthavi, átlagosan 5,4%-os bõvülés után 2,4%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az
építõipar dinamikája pedig az elsõ kéthavi 35% után 1,4%-ra zuhant. Ebben szerepe volt a sok
márciusi hosszú hétvége következtében kevesebb munkanapnak, de a lassulás ennek figyelembevétele mellett is látványos. Az építõiparban az év egészében is a 2017. évi 30%-nál sokkal
szerényebb, de így is gyors, 10% körüli emelkedés várható. 

Az iparban a jármûipari konjunktúra bizonytalansága ellenére még lehetséges a tavalyi 5% körüli ütem megközelítése. A korai húsvét megdobta a márciusi kiskereskedelmi forgalmat, mely az elsõ kéthavinál közel 1,5 százalékponttal gyorsabban, 8,5%-kal bõvült. 

A szálláshelyek árbevétele 17%-kal, az elsõ két havinál csaknem kétszer gyorsabban emelkedett. Idén a lakosság fogyasztása 4-4,5%-kal bõvül. 

A bruttó keresetek dinamikája lassuló, de még mindig gyors. 2018-ban 7% körüli, nagyon magas, de
a tavalyi kétszámjegyûnél kisebb reálkereset-növekedés várható. A munkanélküliség egy év alatt
0,7 százalékponttal, 3,9%-ra csökkent, ráadásul ez a közmunkás-létszám több mint 20%-os
mérséklõdése mellett ment végbe. Ez az adat az egyik legkisebb az EU-ban. Ha azonban a
közmunkásokat is munkanélkülinek tekintenénk, a magyar munkanélküliségi ráta 7,4% körüli
lenne, ami magasabb az EU átlagánál.

Az infláció áprilisra 2,3%-ra gyorsult, az elsõ négy hónap átlaga 2,1%. A leggyorsabban az élvezeti
cikkek ára emelkedett; a dohányáruknál júliustól újabb adóemelés várható. Átlagon felüli az
élelmiszerek áremelkedése is. Az üzemanyagoké áprilisban kezdett emelkedni, majd májusban
kapott lendületet a világpiaci olajár emelkedése és a forint gyengülése következtében. A benzin
400 forint körüli literenkénti ára azonban még így is jóval elmarad a hat évvel ezelõtti, 450 forintos
ártól. Az év egészében 3% körüli áremelkedés valószínû. A forint gyengülése – mivel a Fed
kamatemeléseit az MNB nem követi – várható volt, gyors és látványos bekövetkezte azonban
fõleg a Törökország iránti bizalmatlanság tovaterjedésének következménye.

Bár az európai módszertan szerint számított GDP-arányos államháztartási deficit minden
bizonnyal 3% alatti marad, azonban az un. strukturális deficit – amely a gazdaság konjunkturális
állapotát is figyelembe veszi – lényegesen magasabb lesz az EU-nak ígértnél. Emellett a GDP-arányos
államadósság várhatóan kb. 0,5 százalékpontos, 73%-ra való csökkenése ugyancsak kisebb az EU által elvártnál.