A 2024-es párizsi olimpia idején a biztosítók nagyfokú riadókészültségben voltak a lehetséges kockázatok miatt, amelyek az esemény törléséhez és jelentős biztosítási veszteségekhez vezethettek volna. A fő aggodalmak közé tartozott a terrortámadások veszélye és a mesterséges intelligencia által generált hamisított képek zavaró potenciálja.

A július 26-tól augusztus 11-ig tartó párizsi játékok a fokozott kockázatok idején zajlottak, mivel a globális és helyi politikai feszültségek a terrortámadásoktól a tömegtüntetésekig terjedő zavaró eseményeknek adtak táptalajt. A biztosítási piac nagymértékben részt vett a játékok biztosításában.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól (NOB) kezdve a helyi szervezőkön át a szállodákig mindenki, aki részt vett a játékokban, fedezetet vásárolt az elmaradt bevételekre abban az esetben, ha az esemény elmarad.

Az olimpiai játékok a világ egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb eseménylemondási politikája lett volna.

A pénzügyi tét jelentős volt, ugyanis a NOB általában jóval előre biztosítja az egyes olimpiai játékok biztosítási fedezetét, amely 800 millió dollár körül mozog.

Csak egy olyan súlyos esemény, mint például egész Párizs lezárása a játékok idejére, okozhatott volna nagy problémát az iparágnak. Tekintettel a játékok időtartamára és a rendezvények különböző helyszíneire, minimális volt az esélye annak, hogy egy kisebb, elszigetelt incidens nagyobb fennakadást okozzon.

A terrortámadások az aggodalmak listájának élén álltak. Májusban a francia hatóságok vádat emeltek egy férfi ellen, aki az Iszlám Állam nevében a labdarúgó-mérkőzésekre kilátogató nézők megtámadására készült, júliusban pedig letartóztattak egy állítólagos neonáci szimpatizánst, aki támadásokat tervezett a játékok ellen.

A kibertámadások is előkelő helyet foglaltak el az aggodalmak listáján, mivel az elkövetők rendelkezésére álló eszközök kifinomultabbá válása, a technológia növekvő használata a rendezvényeken, a növekvő kiváltó okok és a játékokra fordított figyelem egybeesett a játékokkal.

Az olimpiai játékoknak például saját műsorszóró hálózata van, amely elsődleges célpontja lehetett volna a hackereknek.

A 2020-as tokiói olimpia, amelyet a COVID-19 miatt elhalasztottak, elrettentő példaként szolgál a biztosítók számára. Míg a szabványos rendezvénytörlési biztosítások gyakran kizárják a terrortámadásokat, a speciális fedezetek kezelhetik ezeket a kockázatokat.

A biztosítóknak 2-3 milliárd dollárnyi kárigénnyel kellett volna szembenézniük, ha a 2020-as tokiói nyári olimpiai játékokat a COVID-19 járvány miatt törölték volna.

A geopolitikai légkör riadalmat keltett a biztosítókban, különösen a folyamatban lévő konfliktusok és a közelmúltbeli terrorfenyegetések miatt Európában.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Párizs 2024 és a nemzeti szervezőbizottságok a francia hatóságokkal együtt azonban a megfelelő lépéseket tették meg, amikor a helyszínen felmerülő kihívásokról volt szó.

A NOB kockázatkezelési stratégiái kezelték ezeket a kockázatokat, bár a konkrét biztosítási feltételek máig bizalmasak.

A biztosítások összetettsége az olyan érdekelt felek bevonásával nőtt, mint a nemzeti szervezőbizottságok, a műsorszolgáltatók, a szponzorok és a vendéglátóhelyek, amelyek mindegyike egyedi fedezetet igényelt.

A fizikai fenyegetéseken túl a biztosítók tartottak a digitális zavaroktól is. A mesterséges intelligencia által vezérelt támadások az olimpiai játékok különböző aspektusait, például a jegyértékesítést, a csalást vagy az élő közvetítések manipulálását célozhatták volna meg.

A tüntetések és polgári zavargások lehetősége, különösen a franciaországi parlamenti választások körül, tovább bonyolította a kockázati helyzetet.