Az Aon jelentése szerint a görögországi erdőtüzek és a súlyos konvektív viharok Európa-szerte több százmillió dolláros veszteséget okozhatnak.

Augusztus 12-től kezdődően Svájcban és Ausztriában viharok hoztak heves esőzéseket, amelyeket Németországban kiterjedt jégeső és erős szél követett. Bár a jégeső többnyire egy hüvelyk alatti volt, több lakott területet is érintett.

A szélsőséges időjárási körülmények által súlyosbított erdőtüzek és súlyos konvektív viharok 2024-ben több európai országban is nagy károkat okoztak.

Különösen Görögországnak kellett jelentős kihívásokkal szembenéznie a tartós hőhullámok és a szárazság miatt kialakult erdőtüzek miatt. A tüzek Athéntól északkeletre fekvő területeket érintettek, evakuálásra kényszerítettek és házakat pusztítottak el.

Ez a helyzet tükrözi a Dél-Európában tapasztalható szélesebb körű tendenciát, ahol a magas hőmérséklet és az aszályos időjárás olyan országokban, mint Spanyolország, Horvátország és Észak-Macedónia, erdőtüzeket szított.

A svájci Brienzben a törmelékáradat az újonnan telepített védelmi intézkedések ellenére is megrongálta az ingatlanokat és az infrastruktúrát. A helyi biztosítók Bern kantonban mintegy 1000 kárigényre számítanak, a károk meghaladják a 29 millió dollárt.

A viharok Belgiumot, Hollandiát, a spanyolországi Katalóniát, Franciaországot és Olaszországot is érintették. Az Aon több millió eurós mezőgazdasági károkat jegyzett fel.

Görögországban az erdőtüzek ezreket kényszerítettek evakuálásra, legalább 100 házat pusztítottak el, és további százakat rongáltak meg. A szélsőséges hőség kiszárította a növényzetet, ami sok területen növelte a tűzveszélyt.

Kórházakat és lakott külvárosokat kellett evakuálni, mivel a tűz, amely Varnava falu közelében keletkezett augusztus 11-én, a többszörös hőhullámok miatt kiszáradt fenyőerdőkben tombolt.

A nyár elején több turista számára is végzetesnek bizonyult, hogy a görögországi hőemelkedés a valaha mért legmelegebb hónapok közé tartozott.

A mediterrán térségben, köztük Görögországban is, a hőmérséklet emelkedése az egyik leggyorsabb Európában. A szakértők ezt az éghajlatváltozással hozzák összefüggésbe, amely hozzájárul a gyakoribb és intenzívebb szélsőséges időjárási eseményekhez, beleértve a hőhullámokat és a viharokat is.

Tavaly rekordhosszúságú, 16 napig tartó hőhullám perzselte meg Görögországot, ami hozzájárult az EU eddigi legnagyobb erdőtüzéhez, mivel július és augusztus között Athén kétszer akkora terület füstbe borult, mint a város. Legalább 28 ember meghalt.

A Swiss Re Institute az első félév 60 milliárd dolláros biztosított természeti katasztrófakárából 42 milliárd dollárnyi, súlyos konvektív viharokból eredő biztosított kárt jelentett, ami a második legköltségesebb zivataros évet jelenti. Az árvizek, különösen az Egyesült Arab Emírségekben, Németországban és Brazíliában, a globális biztosított károk 14%-át tették ki.

Görögország Afrikához való közelsége azt jelenti, hogy a meleg szélviharok gyakran átjutnak az óceánon a Szaharából. Ez történt júniusban, amikor a forró, porhordozó szelek - amelyeket „Sirocco” vagy „Khamsin” néven ismerünk - táplálták a hőhullámot.

Ezek a szelek jellemzően nagyon szárazak, és kiszáríthatják a növényzetet, ami hajlamosabbá teszi azt a szikrázásra és a tüzek terjedésére.

A másik oldalon az „etesiánok” állnak - erős, száraz északi szelek, amelyek az Égei-tenger felett fújnak, és főként a szigeteket és a keleti részeket érintik, beleértve Athént is. Bár az etesiánok némi enyhülést hozhatnak a lakosoknak, mivel kissé csökkentik a hőmérsékletet, erősségük súlyosbíthatja a tűzveszélyes körülményeket.

A globális hőmérséklet emelkedése a földi vízkörforgásra is hatással van. A melegebb éghajlat hatására több víz párolog el. A melegebb légkör több vizet is képes megtartani, ami azt jelenti, hogy több eső és csapadékvíz esik. Az ilyen változások hatására a nedves területek nedvesebbé, a száraz területek pedig szárazabbá válnak.