A nõk 73 százaléka, a férfiaknak 60 százaléka fél a daganatos megbetegedésektõl. Az NN Biztosító Egészségtesztje arra is rámutatott, hogy az emberek az anyagi következményektõl is tartanak: 43 százalék látja úgy, hogy egy komoly betegség esetén minimum 300 ezer forint extra tõkére lenne szüksége. Vagyis sokan úgy látják: fontos egy lehetséges megbetegedésre pénzügyileg is felkészülni. Hiszen akár évekre is kieshetünk a munkából, és a kezelés tetemes összegeket emészthet fel, így a családi költségvetésben jelentkezõ hiány könnyen több millió forintra is rúghat. Aggódunk, mégsem járunk orvoshoz A rák napjaink civilizációs betegsége - Részben igaz! Dr. Cselik Zsolt, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Sugárterápiás osztályának vezetõ fõorvosa elmondta: a rosszindulatú daganatos megbetegedés mind a mai napig vezetõ halálok. Ma már sokkal kifinomultabb eszközök állnak rendelkezésre a diagnózis felállítására, és sokkal inkább része a rák a közbeszédnek, mint korábban volt, ezért is tûnhet gyakoribbnak. És bár a helytelen életmód, a légszennyezettség és más civilizációs tényezõk növelhetik a betegség kialakulásának esélyét, de szó sincs arról, hogy a rák korunk betegsége lenne. A túlélés esélye viszont jelentõsen nagyobb ma, mint korábban volt. A rák maga a halálos ítélet - Nem igaz! Évekkel ezelõtt a daganatos betegségekre a magas halálozási arány volt jellemzõ, mivel nem volt megfelelõ terápia, és a gyenge mûszerezettség miatt számos diagnózist csak túl késõn tudtak felállítani. Ma már a rákos betegségek egyre korábbi stádiumban mutathatók ki a modern diagnosztikának és a társadalmi kampányoknak köszönhetõen. Egyre hatékonyabbak a terápiák, amelyeket igyekeznek személyre szabottá tenni a nagyobb hatékonyság érdekében. Ez azt is jelenti, hogy az idõben diagnosztizált és kezelt betegek hosszabban élhetnek. Azt mondta a barátnõm, a szomszédom... - Megtévesztõ lehet! Sajnos hallomás útján szerzünk információt a betegség stádiumairól, a kivizsgálási procedúráról, a kezelés borzalmairól – mondja dr. Cselik Zsolt. Természetesen fontosak a segítõk, a család és a barátok hozzáállása, de ne tõlük várjunk választ a kérdéseinkre. Kiss Anett, a Hatvani Albert Schweitzer Kórház Pszichiátriai gondozójának munkatársa, felnõtt szakpszichológus úgy véli: a csoport fontos erõforrás a stresszhatásokkal szemben. Segít a helyzet átértékelésében, vagy egyéb megküzdési stratégiák kialakításában, pozitív hatást fejt ki az életminõségre, a hangulatra. Megtanít az érzések kifejezésére, kimondására, és teret ad mély belsõ érzések, gondolatok megosztására is. A jó orvos-beteg kapcsolat elengedhetetlen. Riskó Ágnes onkopszichológus ezzel kapcsolatban azt mondja: a diagnózis pontos megismertetése hatalmas felelõsség az orvos részérõl. A négyszemközti beszélgetés õszintesége, empátiája meghatározó lehet a terápia sikeressége, így a beteg életkilátásai szempontjából is. Én úgy sem lehetek rákos! - Téves gondolat! Az egyik legfontosabb dolog, amit tehetünk, ha odafigyelünk a testünkre. Mindig kapunk jelzéseket, amelyeket azonban a rohanó életvitelünk miatt nem veszünk észre. Nem igazán fogjuk fel, amikor minden médiumban azt halljuk, olvassuk, hogy tegyünk a saját egészségünkért, figyeljünk oda arra, hogy hogyan élünk, menjük el rendszeresen szûrésekre. Életmódot váltani nem könnyû, de mindenképpen jó befektetés. Emellett az egyes szûrõprogramokon való részvétel, a rendszeres vizsgálatok mind a korai diagnózist szolgálják – hangsúlyozza dr. Cselik Zsolt, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Sugárterápiás osztályának vezetõ fõorvosa. Csak negatívan állhatok a kezelések elé! - Téves elgondolás! Természetesen minden páciens másként reagál a rossz hírre. Van, aki a rákra legyõzendõ ellenségként tekint. A harcos hozzáállás ugyan erõs elhatározásra utal, ugyanakkor az ebbe a csoportba tartozó betegek gyakran azt hiszik, hogy kizárólag az õ hozzáállásukon múlik a gyógyulásuk, ez pedig nincs így. A másik véglet az, amikor a beteg azonnal reménytelenséget érez. Általában depresszióra hajlamos emberekre jellemzõ ez a hozzáállás. Akik kezdettõl lemondanak a gyógyulás esélyérõl, nagyobb arányban válhatnak a betegség áldozataivá. A sztoikus típusú páciensek rezignáltan fogadják betegségük hírét és engedelmesen vetik magukat alá a terápiának. Nem misztifikálják túl sem a betegséget, sem a kezelések folyamatát, de mindenben együttmûködnek gyógyulásuk érdekében. Az aktivitásra, együttmûködésre kész, optimista életfilozófiájú betegek egyszerre elszántak és fegyelmezettek a terápiás kezelések során. Ha egy nõ nem él nemi életet, nem fenyegeti a méhnyakrák - Nem igaz! Ez a tévhit súlyos veszélybe sodorhatja a nõket. Való igaz, hogy a HPV-vírus, amely a méhnyakrák kialakulását okozhatja, nemi úton terjed. Gyakrabban fordul elõ a méhnyakrák azoknál a nõknél, akik szexuális partnerüket gyakran váltogatják, akik férfipartnerének más szexuális kapcsolatai is vannak, illetve akik fiatalabb korban kezdték a nemi életet. Azonban nem ez az egyetlen veszélyforrás. Kockázati tényezõt jelent a dohányzás, a rossz szociális helyzet, a legyengült immunrendszer, illetve különbözõ gyulladások, továbbá a fogamzásgátló tabletták szedése. További információk A HPV elleni vakcináról Csak a sebészeti beavatkozás segíthet! - Nem igaz! Súlyos tévedés, ami miatt sokszor túl késõn fordulnak orvoshoz a betegek. A rák elleni terápia sikeressége a korai diagnózistól függ elsõsorban. A kilátások nem azon múlnak, hogy történik-e sebészeti beavatkozás, hanem azon, hogy milyen stádiumban diagnosztizálják a betegséget. A korai stádiumban végzett sebészeti beavatkozás jó eredményeket hozhat, de a sebészeti beavatkozás és a kemoterápia együtt csak 30 százalékos esélyt jelent az elõrehaladott rákbetegségek esetén. Nem szabad megvárni, amíg túl késõ lesz. A rák bizonyos fajtái, például a leukémia nem is kezelhetõ sebészeti úton, mivel a leukémiás sejtek a véráram és a nyirokerek útján valamennyi szervben elõfordulnak. A különbözõ leukémiák esetén a kemoterápia a fõ kezelési eljárás, amelynek célja a daganatos sejtek számának minél nagyobb mértékû visszaszorítása, lehetõség szerint teljes elpusztítása. Kihullik a hajam a kemoterápiától! - Részben igaz! A hajhullás sok beteg számára a kemoterápia rettegett mellékhatása. Hangsúlyozni kell, hogy nem minden kemoterápiás szer okoz hajhullást, de ha igen, az az esetek többségében nem végleges! A hajhullás csökkentése érdekében a kezelés alatt és után kerülni kell a hajzat erõs fésülését, és hajszárító, hajgöndörítõ készülékek használatát. Hasznos a 4-5 naponta történõ hajmosás magas fehérjetartalmú samponokkal – tanácsolja dr. Horváth Balázs általános orvos. EZEK A CIKKEK IS ÉRDEKELHETIK ÖNT Daganatos betegségek gyermekkorban A nyelõcsõrák és tünetei A vékonybéldaganat Sugárzásvédõ gyógyszer rákkezeléshez Daganatos megbetegedésekrõl a WEBBetegen Teljes anyagi csõdöt okozhat a rák! - Nem igaz! A komoly betegségek gyógyítása számos költséggel jár, és az emberek többsége attól tart, hogy ha rákos lesz, vagy például súlyos szívbetegsége alakul ki, akkor túlságosan függnek majd a szeretteiktõl, teherré válnak számukra. Van megoldás! Egy mindenre kiterjedõ egészségbiztosítás fedezheti a gyorsabb diagnosztika, az azonnali kezelés költségeit, és pótolhatja a munkától való távolmaradás által okozott fizetéskiesést. Ha az anyagi terhekkel nem kell foglalkozni, sokkal könnyebb a gyógyulásra koncentrálni. Sajnos ma még kevesen kötnek átfogó egészségbiztosítást – derül ki az NN Biztosító felmérésébõl. További információk Tévhitek a rákról Köszönjük a Magyar Rákellenes Liga és a Rákbetegek Országos Szervezete szakmai segítségét. Forrás: WEBBeteg Szerzõ: Tóth András, újságíró Legutóbb frissült: 2018.06.01 11:25 Címkék: Tévhitek, Daganat, Rák, Terápia, Ha tetszett cikkünk, ajánlja másoknak is, ossza meg! WEBBeteg.hu 

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/19402/tevhitek-a-rakrol