2024 nyara a világ valaha mért legmelegebb nyara volt - állítja az EU klímamonitorja
2024.09.19

Az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata (C3S) szerint 2024 nyara a bolygó északi féltekéjén a valaha mért legmelegebb volt.

Az idei boreális nyár - júniustól augusztusig tartó - rendkívüli forrósága miatt valószínűbb, hogy az egész év globális átlaghőmérséklete melegebb lesz, mint 2023-ban.

Az idei nyár globális átlaghőmérséklete 0,69 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1991 és 2020 közötti időszakban, és ezzel meghaladta a tavalyi év átlaghőmérsékletét, amely 0,66 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az adott időszak hőmérséklete.

Augusztus 1,51 Celsius-fokkal volt melegebb az iparosodás előtti átlagnál, és ez a 13. hónap az elmúlt 14-ből, amikor a világ felszíni levegőjének átlagos hőmérséklete meghaladta a 1,5 Celsius-fokos referenciaértéket, amely felett a bolygón az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásai jelentkeznek.

Az elmúlt 12 hónapban a globális átlaghőmérséklet 1,64 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti átlagot, ami a valaha mért legmagasabb érték bármely 12 hónapos időszakban.

„Az év hátralévő hónapjainak átlagos anomáliájának legalább 0,30°C-kal kellene csökkennie ahhoz, hogy 2024-ben ne legyen melegebb, mint 2023-ban. Ez még soha nem fordult elő a teljes ERA5-adatkészletben, ami egyre valószínűbbé teszi, hogy 2024 lesz a legmelegebb év a feljegyzések szerint” - áll a sajtóközleményben.

Európában az augusztusi szárazföldi átlaghőmérséklet 1,57 fokkal volt magasabb, mint az 1991 és 2020 közötti havi átlag, ami a kontinensre valaha mért második legmelegebb érték.

A C3S szerint az idei nyár Észak- és Nyugat-Európában az átlagosnál csapadékosabb volt, Kelet-Európa és a Földközi-tenger térségének nagy részén pedig az átlagosnál szárazabb, egyes területeken aszályos volt.

A kontinensen a hőmérséklet leginkább Kelet- és Dél-Európában volt átlag feletti, míg az Egyesült Királyság északnyugati részein, Írországban, Izlandon, Portugália nyugati partvidékén és Norvégia déli részén átlag alatti volt a hőmérséklet.

A világ más régióiban az átlagosnál magasabb hőmérséklet az Antarktiszon, Kanadában, Mexikóban, Texasban, Japánban, Kínában, Iránban, Északkelet-Afrikában és Ausztráliában volt a legmagasabb.

Az Egyesült Államok keleti részén, Alaszkában, Dél-Amerika déli részén, Oroszországban, Pakisztánban és a Száhel-övezetben az átlagosnál alacsonyabb volt a hőmérséklet.

Az Északi-sarkvidéken a tengeri jég kiterjedése augusztusban 17 százalékkal volt az átlagos alatt, ami a negyedik legalacsonyabb érték a műholdas adatok alapján mért hónapra vonatkozóan, és az előző három év átlaga alatt volt.

Az augusztusi antarktiszi tengeri jég kiterjedése a második legalacsonyabb volt a műholdas feljegyzésekben, hét százalékkal az átlag alatt.

„A tengeri jégkoncentráció anomáliái gyakorlatilag az egész Jeges-tengeren átlag alattiak voltak” - áll a sajtóközleményben.

A múlt havi forróság az átlagosnál szárazabb időjárást hozott a kontinentális Európa nagy részén, a keleti és déli területeken szárazság és erdőtüzek pusztítottak.

Mexikóban, Észak-Amerika déli részén, Kínában, Oroszország egyes régióiban, valamint Dél-Afrika és Dél-Amerika nagy részén szintén az átlagosnál szárazabb időjárás uralkodott, Szibériában, Kanadában és Brazíliában pedig erdőtüzek pusztítottak.

Eközben az Egyesült Királyság és Írország északi részén, a kontinentális Európa északi partvidékén, Oroszországban és Törökországban a szokásosnál több eső esett, ami egyes területeken áradásokat és jelentős károkat okozott.

Augusztusban Észak-Amerikában - részben a Debby hurrikán miatt - az átlagosnál csapadékosabb időjárás volt tapasztalható, valamint Kelet-Kínában, Oroszországban és Kelet-Ausztráliában. A monszun esőzések az indiai szubkontinenst sújtották, és a heves esőzések áradásokhoz vezettek Etiópiában, Szudánban és Eritreában, míg a Shanshan tájfun özönvízszerű esőzéseket hozott Japánba.

Burgess megjegyezte, hogy ha az emberiség nem csökkenti sürgősen az üvegházhatású gázok kibocsátását, a hőmérséklettel összefüggő időjárási szélsőségek csak még intenzívebbé válnak, és még pusztítóbb következményekkel járnak az emberek és a bolygó számára.