Az MNB áprilisi adataból kiderült, hogy a lakáshitelek új szerzõdéses összege 56%-kal, a személyi kölcsönöké pedig 67%-kal emelkedett egy év alatt. Ennél is nagyobb mértékben nõtt, közel duplázódott az áruhitelek szerzõdési volumene, de jóval alacsonyabb bázisról.

A lakáshitelek és a személyi kölcsönök is virágkorukat élik. Elõbbiek nyilvánvalóan a lakáspiac felfutása és a finanszírozás szerepének felértékelõdése, utóbbiak pedig a fogyasztás felpörgése és a korábban népszerû szabad felhasználású jelzáloghitelek relatív hiánya miatt. Mindkét hiteltípusnak jót tesz a továbbra is történelmi mélységben tartózkodó forintkamatszint, és a személyi kölcsönöket a digitalizáció is hajtja.

A lakáshitelek csaknem 68 milliárd forintos új kihelyezése nem éri el a 2008. áprilisi 81 milliárdot, de már felette van a 2007. áprilisi 59 milliárdnak. A szabad felhasználású jelzáloghitelek "kiesése" miatt a teljes lakossági hitelezés azonban így is csak közel 60%-os szinten van a 2008-as csúcshoz képest.

Az elmúlt egy évben már kicsivel több lakáshitelt vettünk fel, mint 2006 egészében, de még nem érte el a 2007-es szintet. Az összes lakossági hitel szempontjából viszont még csak a 2005-ös szint környékén vagyunk.

Jó hír, hogy a bankszektor és a lakosság egyre jobban készül a kamatkörnyezet esetleges megemelkedésére, hiszen áprilisban már 79% volt azoknak a lakáshiteleknek az aránya, amelyeket éven túli kamatfixálással vettek fel a háztartások.

Áprilisban még az elõzõ hónapokhoz hasonlóan 4,5% körül alakult az új lakáshitelek THM-e és 4,2% körül a kamatszintje. A 3 és 5 éves kamatperiódusú lakáshitelek átlagos kamatszintje egy év alatt 4,98%-ról 4,16%-ra csökkent.

Áprilisban 51 milliárd forinttal több lakossági hitelt vettünk fel, mint amennyit törlesztettünk, ez 2008 novembere óta nem látott nettó hiteltranzakciós csúcsot jelent. A lakosság hitelállománya így is csak 0,9%-kal nõtt egy év alatt, ebben a még mindig több tízmilliárdos nagyságrendben végbement követeléseladásoknak is jelentõs szerepe lehet.

Betéti oldalon továbbra sincsenek nagy változások, ha csak az nem, hogy a látra szóló betétek aránya 64% fölé emelkedett az alacsony kamatkörnyezetben, és a lakosság betétállomány 9,1%-kal növekedett egy év alatt. Februárhoz és márciushoz hasonlóan áprilisban is erõteljes pénzbeáramlás történt a háztartási betétekbe. Nemcsak a cégeknél, a háztartási betéteknél is érzékelhetõ egyes EU-támogatások hatása.

A bankok egy éven belül lekötött átlagos forintbetétre mindössze 0,23%-os kamatot ígértek áprilisban, az éven túli lejáratú betétek átlagkamata sem haladta meg az 1%-ot.

A vállalati hitelezésben kissé csökkent a növekedési dinamika, ezúttal április végétõl április végéig 8,6%-kal bõvült a hitelállomány, miközben a vállalati betétek 21,5%-kal (!) gyarapodtak.

Az elmúlt egy évben a hiteltranzakciók következtében 569 milliárd forinttal bõvült a vállalatok hitelállománya, ez több mint 9%-os gyarapodást jelent. A vállalatokon belül a kkv-k esetében ennél nagyobb, az MNB elsõ negyedévre vonatkozó legfrissebb adatai alapján közel 14%-os az éves tranzakciós hiteldinamika.