- Szinte napra pontosan egy éve választották meg a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnökének. Milyen tapasztalatokat szerzett ez alatt az egy év alatt a szervezetrõl?

- Jómagam már csaknem két évtizede vagyok tagja a Magyar Közgazdasági Társaságnak, nem volt tehát idegen a terep. A maga 124 éves történetével ez egy patinás, nagy hagyományú szakmai-tudományos egyesület, amely az államháztartástól az informatikán, az egészségügy közgazdaságtanán, a banki pénzügyeken és a kultúra-gazdaságtanon át a sportgazdaságtanig rengeteg különbözõ szakterületet, számos közgazdasági iskolát és megannyi különbözõ véleményt olvaszt magába. Színes, szerteágazó – és éppen ettõl szép. Ettõl a sokszínûségtõl izgalmasak és érdekesek a szakmai rendezvényeink, konferenciáink és kerekasztal-beszélgetéseink. Ez a társaság több ezer nagyszerû, párbeszédre és érdemi vitára nyitott közgazdász kolléga élõ és fejlõdõ szakmai közössége, melynek életében a szervezet tagjaként is mindig szívesen vettem részt. 

Elnökként egy kiváló szakemberekbõl álló, elkötelezett elnökség tagjaként a megyei szervezeteink, szakosztályaink és az ifjúsági szervezetünk vezetõivel együttmûködve lehetõségem nyílt a szervezet stratégiájának alakítására is. A nemzetközi szervezetek és a hazai gazdasági élet döntéshozói felé történõ nyitás és a fiatalításra való törekvés már ennek a folyamatnak a jegyében történt és történik.

- Az MKT 2017-es beszámolója szerint igen mozgalmas és szerteágazó tevékenységet fejtettek ki tavaly. Mik a fõ irányok erre az évre, illetve a következõ idõszakra?

- Szakmailag valóban egy nagyon erõs és eredményes évet tudhat maga mögött a Magyar Közgazdasági Társaság. Éppen egy évvel ezelõtt Hegedüs Éva fõtitkár asszonnyal és az elnökség tagjaival arra kaptunk felhatalmazást, hogy az MKT hagyományait messzemenõkig megõrizve vigyünk friss lendületet a szervezet mûködésébe. Az elnökség ezt többek között a nemzetközi kapcsolataink erõsítésével, valamint az ifjúsági szervezeteink fejlesztésével látta megvalósíthatónak. A hagyományosan évi 80-100 megyei és szakosztályi rendezvényünk mellett volt jó néhány olyan konferenciánk, amelyekre igencsak büszkék lehetünk. Hogy csak néhányat említsek: csaknem 900 résztvevõje, 17 szekciója és 160 elõadója volt az egri vándorgyûlésünknek, köztük az MKT történetében elõször egy Nobel-díjas közgazdász is, Tom Sargent professzor személyében. 

Önálló szekcióval vehettünk részt a mexikóvárosi közgazdász-világkongresszuson, novemberben pedig közös nemzetközi konferenciát szerveztünk az EU jövõjérõl az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal Budapesten. Együttmûködést indítottunk el a V4-ek közgazdasági társaságaival, és március végén egy négyoldalú együttmûködési megállapodást írhattunk alá velük. Tovább erõsítettük kapcsolatainkat a határainkon túli, erdélyi, felvidéki és vajdasági testvérszervezeteinkkel és reményeim szerint a nem távoli jövõben támogatást adhatunk egy kárpátaljai magyar közgazdasági társaság létrejöttéhez is. Eközben pedig szépen fejlõdik, bõvül az ifjúsági szervezetünk, így ma már majdnem minden gazdasági felsõoktatási intézményben jelen vagyunk. 

Hosszú évek után újjáalakult az Államháztartási Szakosztályunk, és megalakult az MKT Európai Uniós, valamint Demográfiai Szakosztálya is. Emellett további szakosztályok – egy adóügyi, egy délkelet-ázsiai, és egy oktatási – megalakításának elõkészítése van folyamatban. Ezen túlmenõen ebben az évben az elmúlt évhez hasonlóan olyan színvonalas szakmai programokat kívánunk kínálni a hazai közgazdász társadalomnak, amiért még többen érzik úgy, hogy érdemes e patinás társasághoz csatlakozni, a jelentõsebb rendezvényeink tapasztalatairól pedig valamilyen záródokumentum formájában tájékoztatni kívánjuk a gazdasági döntéshozókat.

- Hozzá tud járulni egy ilyen, fõként tudósokat és elméleti szakembereket tömörítõ szervezet azoknak a mindennapjainkat meghatározó gazdaságpolitikai döntéseknek az elméleti megalapozásához, amelyek között élünk?

- A Magyar Közgazdasági Társaság soraiban legalább annyi gyakorlati szakember, gyakorló vállalatvezetõ, bankár, pénzügyes, HR-szakértõ, orvos- vagy éppen informatikus-közgazdász van, mint ahány elméleti tudós koponya. Ez a nagy ereje ennek az szervezetnek: nem csak az elméleti közgazdasági modellekrõl tudunk konferenciákat, szakmai fórumokat szervezni – bár olykor természetesen ezt is megtesszük –, hanem a reálgazdaságot érintõ kérdésekrõl is, a foglalkoztatáspolitikától a fintech-ipar lehetõségein és az EU Közös Agrárpolitikájának jövõjén át a könyvpiac aktuális helyzetéig – hogy csak a legutóbbi rendezvényeink témáit említsem. És éppen ez a részben elméleti, részben gyakorlati megközelítés az, ami miatt a Magyar Közgazdasági Társaság tevékenysége érdekes és hasznos lehet a döntéshozóknak, a gazdaságpolitika irányítóinak. 

A feladatunk természetesen nem lehet az, hogy megmondjuk, hogy egy Kormány mit tegyen: azt tudomásul kell vennünk, hogy a közgazdasági optimum nem feltétlenül esik egybe a politika preferenciáival – bár optimális esetben a kettõ megegyezhet -, és ilyenkor nyilván a politikai preferenciáknak van primátusuk, hiszen azok mögött a választókkal szembeni felelõsség áll. 

A feladatunk sokkal inkább az, hogy platformot és teret biztosítsunk a nemzetgazdaság ügyeit elõrevivõ szakmai vitáknak, párbeszédnek, és ennek alapján inkább arra vonatkozóan alakítsunk ki konszenzusos véleményeket, hogy gazdasági téren milyen mozgástérrel rendelkezhetnek a döntéshozók. Ez hasznos lehet az egyes gazdaságpolitikai döntési alternatívák mérlegelése során, így talán ez a legnagyobb értéke ennek a szervezetnek.

- Az MKT vezetõ testületeiben közismert, jeles szakembereket találunk, a legkülönbözõbb politikai kötõdésekkel. Hogyan sikerül megtartaniuk e szervezetet függetlennek és a politika hatásaitól mentesnek?

- Közismert és jeles közgazdászok nem csak a vezetõ testületeinkben találhatóak, büszkék lehetünk arra, hogy sok kiváló szakember öregbíti tagként a hírnevünket. Való igaz, hogy úgy a vezetõ testületeink, mint a tagságunk különbözõ világnézetû szakemberekbõl áll. A mi dolgunk azonban nem a politizálás, az MKT tartózkodik a politikától és a politikai véleménynyilvánítástól, hiszen a belsõ politikai viták eltolnák a hangsúlyt a tényleges feladatainkról, a szakmai vitákról, párbeszédrõl, az elõrevivõ szakmai konszenzusok megteremtésérõl. Megjegyzem: ez önmagában is szép feladat, hiszen az MKT többféle közgazdasági iskola jeles képviselõit tudhatja tagjai sorában. A célunk tehát az, hogy a gazdaságpolitika irányítói számára partnerek legyünk, és olyan szakmai bázist, olyan platformot biztosítsunk, amely lehetõséget teremt a közgazdaságtudománynak a folyamatosan változó világunk jelentette kihívásokhoz való alkalmazkodását segítõ, és a gazdaságpolitikai döntések meghozatalát támogató vitákra.

- Az idén 124 éve alapított Magyar Közgazdasági Társaság 23 szakosztályt mûködtet, beleértve a gazdaság legkülönbözõbb területeit. Már tavaly szóba került, hogy a szakosztályok sora bõvülne, mégpedig egy Biztosítási Szakosztállyal. Mikorra várható ennek létrejötte?

- Amint az az elõzõekbõl is kiderül, arra törekszünk, hogy a hazai gazdasági élet minél szélesebb spektrumában jelen legyünk úgy elméleti, mint gyakorlati téren, hiszen csak így tudunk az elõbbiekben részletezett küldetésünknek megfelelni. 

A biztosítási szakma a hazai pénzügyi-gazdasági élet igen fontos területe, így nagyon szeretném, ha a biztosítókat, és a biztosítóknál dolgozó közgazdászokat minél nagyobb számban meg tudnánk nyerni a Magyar Közgazdasági Társaság számára, hogy tudásukkal, tapasztalataikkal járuljanak hozzá az MKT szakmai kompetenciájának további erõsítéséhez. 

Elindult egy párbeszéd a MABISZ és az MKT között arról, hogy a biztosítási szakma miként tudna aktívan megjelenni ebben a patinás szakmai szervezetben, és a biztosítók részérõl – úgy érzem – kedvezõ fogadtatásra talált a kezdeményezésünk. Nagy szükségét érzem egy biztosítási szakosztály megalakításának, és õszintén remélem, ez az év végéig meg is valósulhat. Elsõ lépésként pedig a hazai közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciájának, a Debrecenben szeptember 6. és 8. között megrendezendõ, 56. Közgazdász-vándorgyûlésnek a szekcióprogramjaiban, egy kerekasztal-beszélgetés keretében hangsúlyos szerepet tervezünk adni a biztosítóknak.