A biztosításoknál a díjak, költségek átláthatóságát elõíró szabályok betartatása, a tõkepiacon pedig a MiFID II. tájékoztatási szabályainak alkalmazása kiemelt cél. Fel kell hívni az ügyfelek figyelmét a pénzügyi felügyelés hatókörén jellemzõen kívül esõ eszközök és termékek – pl. kriptovaluták – kockázataira is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2017. évi Pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentése szerint a pénzpiacon kiemelt figyelmet érdemel a kamatkockázatok alakulása, s a fogyasztók megfelelõ tájékoztatása a szerzõdéskötést megelõzõen.

A változó kamatozású hiteltermékeknél a referenciakamat esetleges növekedésével rövid távon jelentõsen nõhetnek az adósok törlesztési terhei. A hitelfelvevõknek ugyanakkor a fix kamatozású hitelekhez képest jóval nehezebb lehet a változó kamatozású hitelek kockázatainak teljes körû felmérése. 2018 márciusára ugyan az új lakáshitel-folyósítások felét már az MNB által kialakított, átlátható és a jegybank honlapján összehasonlítható, fix kamatú Minõsített Fogyasztóbarát Lakáshitelek adják, ám a teljes lakáshitel-állomány jelentõs része még változó kamatozású.

Továbbra is jelentõs kockázat a fogyasztók megfelelõ tájékoztatása a pénzpiacokon. Az MNB tavalyi vizsgálatai számos súlyos és kevésbé súlyos hibát tártak fel a pénzügyi intézmények jelzáloghitel-nyújtást megelõzõ kommunikációjában, többek közt az elõtörlesztési vagy a szerzõdéshez kötõdõ biztosítóválasztási szabályok, az indokolatlanul visszavont kamatkedvezmények vagy felszámított többletdíjak, illetve az aránytalan okok miatt felmondott ügyfélszerzõdések miatt. A kézizálog-hitelezõknél egyebek mellett a teljes hiteldíjmutató (THM) és a reprezentatív hitelpélda nem megfelelõ feltüntetése, s a THM nem megfelelõ számítása jelentett visszatérõ hiányosságot. Változatlanul kiemelt jegybanki kontroll szükséges a követelésvásárlási tevékenység esetén.

A jegybank 2017-ben a jelzáloghitel-felvételt megelõzõ jogsértõ tájékoztatás miatt 21 pénzügyi intézményre összesen 19 millió, a kézizáloghitelek kereskedelmi kommunikációjára vonatkozó hiányosságokért 11 intézményre 65,5 millió forint bírságot szabott ki. Emellett az MNB kezdeményezésére 11 bank módosította az aggályos tartalmú általános szerzõdési feltételeit.

Az életbiztosítási piacon az MNB etikus biztosítási koncepciójának hatására történt piactisztulás és költségcsökkenés kedvezõ állapotának fenntartása a cél. A unit-linked befektetési életbiztosításoknál az MNB elvárás a biztosítási idõszak lejárta elõtt az ügyfelek együttmûködõ tájékoztatása. A lakásbiztosításoknál a piaci verseny további erõsítése, a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításoknál pedig az elektronikus kapcsolattartást választó ügyfelek e-mailes (esetleg az ügyfél hibájából elõálló) kommunikációjának zavarából elõálló problémák fogyasztóbarát kezelése szükséges. 

A tõkepiacon a befektetési tevékenységre vonatkozó új irányelv (MiFID II.) alkalmazása hozott jelentõs – a befektetõvédelemre és az átláthatóságra az eddiginél nagyobb hangsúlyt helyezõ – piaci változásokat az érintett termékek teljes életciklusára vonatkozóan. A magyarországi után európai szinten is kialakult a felügyeleti termékintervenció eszköztára, így az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) a napokban döntött a bináris opciók forgalmazásnak felfüggesztésérõl, s a különbözeti (CFD) ügyleteknél a tõkeáttétel korlátozásáról Európa-szerte. Az MNB emellett egyes tõkepiaci szolgáltatók esetében tavaly kiemelten lépett fel a hiányos, megtévesztõ ügyféltájékoztatással szemben.
Változatlanul lényeges fogyasztóvédelmi feladat a hazai vagy külföldi pénzügyi felügyeletek hatókörébe sok esetben nem tartozó eszközök, így a kriptovalutákkal kapcsolatos ügyfélkockázatok tudatosítása. Tavaly az MNB és az ESMA is számos alkalommal felhívta a figyelmet ezek súlyos – az árfolyam ingadozásából, a visszaváltási és garanciális háttér hiányából adódó – kockázataira.
Tavaly a pénzpiaci, biztosítási és tõkepiaci intézményekhez összesen mintegy 365,7 ezer lakossági ügyélpanasz érkezett. Mivel e szektorokban 2017 végén közel 44 millió lakossági szerzõdést tartottak nyilván, így átlagosan ezer lakossági szerzõdésre 8 panaszt tettek az ügyfelek. Az MNB-hez az elõzõ évben közel 33 ezer fogyasztóvédelmi kérelem és ügyfélszolgálati megkeresés érkezett, ami csökkenés az elõzõ évhez képest.

Egy, az MNB által megrendelt felmérés szerint a magyar fogyasztók 27,4 százaléka tágabb értelemben sérülékenynek számít a pénzügyi tudatosságát, illetve pénzügyi helyzetét vizsgálva. Ezt az arányt a továbbiakban a pénzügyi tudatosság erõsítésével lehet csökkenteni.