Egészségügyi kockázatok a trópusi Dél-Amerikába utazáskor
2018.06.13
Az éghajlat is szerepet játszik abban, hogy Dél-Amerika trópusi vidéke világszerte vezetõ az esetleges fertõzések és egészségügyi kockázatok terén, bár sok betegség elõfordulásának helye fõként a vidéki területekre korlátozódik. Mindazonáltal az ide látogatóknak feltétlenül ajánlott tájékozódniuk a fenyegetõ fertõzõ betegségekrõl, valamint a kötelezõ és ajánlott védõoltásokról - hívja fel rá a figyelmet a WebBeteg.

Különösen azoknak, akik szakmai okból gyakran, vagy hosszabb ideig tartózkodnak valamely trópusi, dél-amerikai országban, illetve azoknak, akik eleve valamilyen egészségügyi problémával küzdenek, tisztában kell lenniük az utazás elõtt a lehetséges fertõzõ betegségekkel, illetve ajánlott betartaniuk az utazással kapcsolatos általános és konkrét egészségügyi ajánlásokat. 

Trópusi Dél-Amerika alatt az alábbi országokat értjük: Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guayana, Guayana, Kolumbia, Paraguay, Peru, Suriname és Venezuela. 

Az Amazonas vidékén, az Egyenlítõ mindkét oldalán, és Dél-Amerika északkeleti partvidékén is meleg, párás, trópusi éghajlat uralkodik. Így lehet Kolumbia Csendes-óceáni partvidéke évente 11 000 mm esõvel a világ legcsapadékosabb területe, míg Francia Guayana, az Orinoco-medence és a brazil felvidék változékony, nedves trópusi éghajlatán csökken a csapadék mennyisége. 

Belsõ Brazíliában gyakori az aszály, míg a hegyes, keleti part egész évben csapadékos. Dél-Brazíliában nedves, nyugat felé pedig száraz, szubtrópusi az éghajlat, az Andok vidékén pedig kifejezetten a száraz sztyeppék és sivatagok jellemzõek.

  • Élelmiszer eredetû megbetegedések 

Az élelmiszer okozta fertõzések gyakran fordulnak elõ Dél-Amerikában, éppen ezért itt különösen fontos a helyes élelmiszer-higiénia. Általános szabály, hogy kerülje az útszéli büféket, illetve, hogy a zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztás elõtt forralt vízzel alaposan le kell mosni. Amennyiben ez nem lehetséges, csak hámozott zöldséget, gyümölcsöt fogyasszon! Ezenkívül ugyancsak tanácsos csak forralt vizet inni, vigyázni kell a jéggel is. A víz tisztítására alkalmas mikrofilter és fertõtlenítõ tabletták Európában  kereskedelmi forgalomban kaphatók. Még az utazás megkezdése elõtt tájékozódjon az ilyen szerekkel kapcsolatos különbözõ lehetõségekrõl! Egyszerû higiéniai intézkedésekkel a bosszantó bélfertõzések gyakran elkerülhetõek. 

A bakteriális hasmenéses betegségek, például a Campylobacter, és E.coli fertõzések, Salmonella typhi okozta tífusz vagy Shigella dysenteriae okozta vérhas vagy a Brucellózis különösen gyakoriak. Ez utóbbia Brucella baktérium által okozott megbetegedés, mely a fertõzött állatokkal (szarvasmarha, sertés, kecske) való közvetlen kontaktus által, vagy közvetve, szennyezett élelmiszerrel, különösen a pasztörizálatlan tejtermékekkel terjed. 

Dél-Amerika trópusi vidékének minden területén gyakori a kolera a bennszülött lakosság körében. A betegséget baktérium okozza, és fertõzött élelmiszerrel valamint szennyezett ivóvízzel terjed. A Venezuelába utazóknak tanácsos a tenger gyümölcseinek (pl. osztriga, kagyló) és a nyers húsnak (beleértve a népszerû elõételnek számító Ceviche-t is) fogyasztását mellõzni. Még a halkonzervek fogyasztásával is óvatosnak kell lenni! 

Ezen túlmenõen különösen a paraziták játszanak központi szerepet az élelmiszer-eredetû betegségek kiváltásában. Ezek közé elsõsorban a fonalférgek tartoznak, például az orsó-, ostor-, valamint a galandférgek, különösen a marha-és sertés galandféreg, melyek a nyers, vagy nem megfelelõen fõtt marha és sertéshús fogyasztásával (pl. darálthús nyársak, kolbász) terjednek. 

A fertõzõ bélbetegségek másik jellemzõ kórokozója a Giardia lamblia, egy olyan parazita a vékonybélben, mely bélgyulladást, hasmenést (giardiasis) és amõbás vérhast okoz. Ecuadorban, Peruban és Venezuelában a nyers, vagy nem megfelelõen fõtt rák fogyasztása tüdõmétely-fertõzést okozhat. Különösen Peruban jelent endémiás problémát a májmétely fertõzésért felelõs parazita. A fertõzés a nyers növényi részek, salátalevelek fogyasztásával terjed. 

Dél-Amerikában fokozott a Hepatitis A fertõzés kockázata. A vírus elsõsorban szennyezett élelmiszer és ivóvíz által, ritkábban a betegekkel való közvetlen fizikai érintkezés által terjed. 

  • Rovarok okozta egészségügyi kockázatok 

A fertõzõ betegségek fõ okozói a trópusi Dél-Amerikában a rovarok és a pókok. Különösen az esõs évszakban magas a szúnyogok által terjesztett fertõzések (pl. malária, dengue-láz) kockázata, ezért a megfelelõ rovarriasztók használata és az egész testet fedõ ruházat nagyon fontos. A trópusi Dél-Amerika minden országában egész évben igen magas a malária kockázata a 2500 m alatt fekvõ területeken. Szintén szúnyogok terjesztik a súlyos vérzést és véralvadási rendellenességeket okozó dengue-lázat. 

Speciális rovarriasztóval, szúnyogháló használatával lehet védekezni a betegséget terjesztõ rovarok ellen, illetve ne tartózkodjon a helyi egyszerû kunyhókban, ahol a rovarok gyakoriak!