Az Aon globális viszontbiztosítási brókercsoport szerint a szeptember 12-16. közötti folyamatos esőzések következtében Közép-Európát sújtó közelmúltbeli súlyos árvíz várhatóan az egyik legköltségesebb esemény lesz a régióban, több milliárd eurós összkárokkal.

A biztosítók és szövetségek által a régióban közzétett adatok szerint az eseményből eredő összes biztosított vagyoni kár valószínűleg 1,5 milliárd eurót ér majd el.

A Gallagher Re nemrég nyilvánosságra hozta a közép-európai árvizekből eredő biztosított károk becslését, és a bróker megjegyezte, hogy azok valószínűleg 2,0-3,0 milliárd euró (2,2-3,3 milliárd dollár) között mozognak majd.

Az Aon heti katasztrófajelentésében kifejtette, hogy jelentős károk keletkeztek a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Ausztria egyes részein, és további károkat jelentettek Szlovákiában, Romániába, Magyarországon és máshol is.

Legalább 28 ember vesztette életét az áradások következtében, többeket pedig továbbra is eltűntként tartanak nyilván.

A Cseh Köztársaságban a nemzeti biztosítószövetség eredetileg 17 milliárd CZK (750 millió USD) teljes biztosított kárral számolt, amely nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a lakossági és a kereskedelmi/ipari káresemények között. Az Aon közölte, hogy ez a becslés a következő hetekben változni fog, mivel szeptember 18-ig már nagyjából 19 000 kárigényt regisztráltak 2,0 milliárd CZK (89 millió dollár) értékben.

Az esemény nagy valószínűséggel a lengyel biztosítók számára is a legköltségesebb események közé fog tartozni, míg az ausztriai helyzet még mindig gyorsan alakul, és az országban székhellyel rendelkező biztosítók többsége még nem tudott veszteségvárakozásokkal szolgálni.

A szlovákiai árvíz hatásai lényegesen kisebbek voltak, és nagyrészt az ország nyugati és északnyugati részeire korlátozódtak - közölte az Aon.

Az árvízzel kapcsolatos fő szinoptikus jellemző a Boris nevű alacsony nyomású rendszer volt, amely a Földközi-tenger középső részén alakult ki, majd később a közép-európai régió felett egy nagyon nedves genovai mélypontként megrekedt, és több napon át tartó, többfordulós özönvízszerű esőzéseket hozott.

Az Aon szerint az esemény súlyosságához hozzájárult az is, hogy a sarkvidéki eredetű, nagyon hideg levegő beáramlása miatt jelentősen csökkent a hőmérséklet, ami korlátozta a párolgást, és a víz visszatartását eredményezte a vízgyűjtőkben.

Az eseményt azonban a jelentések szerint jó előre megjósolták, ami lehetővé tette a bőséges előkészületeket, a figyelmeztető rendszerek felülvizsgálatát, az evakuálási tervek elkészítését és a hatékony vízgazdálkodást, hogy a lehető legjobban ki lehessen használni a meglévő víztározók visszatartó kapacitását - jegyezte meg az Aon.

Az özönvízszerű esőzések elsősorban Csehországban fordultak elő, különösen Morvaországot és Sziléziát érintve. Míg Ausztriában az Alpok északi, szél felőli oldalán, különösen Alsó- és Felső-Ausztria déli részein, valamint a Bécstől nyugatra fekvő régióban extrém mennyiségű csapadék hullott.

Az Aon kifejtette, hogy a szeptember 15-i folyamatos esőzést követően a hétvégén fokozatosan romlott a helyzet. Az esemény csúcspontján több mint 270 helyről jelentettek árvízszintet, ebből 120 helyen meghaladta a harmadik, legmagasabb szintet.

Szeptember 19-ig a katasztrófavédelmi szolgálatok az esemény kezdete óta összesen csaknem 20 ezer esethez vonultak ki, és országszerte több mint 12 ezer embert evakuáltak.

Ausztriában a leesett rendkívüli mennyiségű csapadék széles körű áradásokat eredményezett, különösen Alsó-Ausztriában.
(Niederösterreich), amelyet szeptember 15-én katasztrófa sújtotta területté (Katastrophengebiet) nyilvánítottak.

Károkat és fennakadásokat jelentettek Bécsből is, mivel a helyi Bécs folyó túlcsordult, és a metrórendszer is jelentősen károsodott.

Ezen kívül további árvízi eseményeket jelentettek Stájerországból, Felső-Ausztriából és máshonnan is.

Ami Lengyelországot illeti, az ország délnyugati és déli részein kiterjedt áradások keletkeztek, és szeptember 18-ig az állami tűzoltóság több mint 22 000 beavatkozást hajtott végre az eseménnyel kapcsolatban.

Az árvíz hét ember halálát okozta Romániában is, mivel a heves esőzések és az alacsony nyomású rendszerhez kapcsolódó áradások az ország egyes részeit, különösen a keleti megyéket sújtották.