Mivel az éghajlatváltozás fokozza az erdőtüzek kockázatát, az Aon globális viszontbiztosítási bróker kiemeli, hogyan védhetik meg a szervezetek a munkavállalóikat az ilyen események előtt és után.

Az Aon friss jelentésében megjegyzi, hogy Észak-Amerikában az elmúlt 10 évből nyolcban legalább egy milliárdos nagyságrendű erdőtűzesemény történt. Ezzel szemben az előző 50 évből csak öt évben fordult elő ilyen jelentős veszteség.

Az erdőtüzek súlyosságának növekedése, különösen az Egyesült Államok nyugati részén, közvetlenül összefügg az éghajlatváltozással, mivel a szárazabb körülmények jelentősen kiterjesztik az égési területeket.

Az erdőtüzek akkor válnak különösen veszélyessé, amikor a száraz tüzelőanyag és az erős szél együttesen gyorsan terjednek és nehezebben megfékezhetővé válnak.

Az Aon kiemeli az erdőtüzek másodlagos hatásainak növekvő jelentőségét a szervezetek munkaerejére és működésére. Ezek a közvetett hatások, mint például az erdőtüzek füstjének elhúzódó időszaka, különböző iparágakban zavarhatják az üzleti tevékenységet.

Ezek a másodlagos hatások szintén komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. A kanadai erdőtüzek utóhatásait például több tízmillióan tapasztalták meg, ami arra késztette a szervezeteket, hogy foglalkozzanak azokkal az egészségügyi, jóléti és pénzügyi kihívásokkal, amelyekkel alkalmazottaiknak szembe kellett nézniük, amikor a füst délre sodródott, és több amerikai nagyvárost is érintett.

Ez a helyzet kritikus kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok hogyan tudják támogatni a munkavállalóikat, beleértve a rugalmas munkavégzési politikát, a sürgősségi orvosi ellátáshoz való hozzáférést, valamint az otthonok és irodák ellenálló képességét javító intézkedéseket, például a légszűrő rendszereket.

Patrick Kelly, az Aon észak-amerikai klímakockázati tanácsadásért felelős vezetője kijelentette: „A szervezeteknek a kockázatkezelési stratégiájukban a vagyoni károkon túlmutatóan kell gondolkodniuk, és figyelembe kell venniük az éghajlati veszélyek emberekre gyakorolt teljes hatását."

Az Aon megjegyezte: „Az emberi tőke szempontjából a krónikus (a hőmérséklet és a csapadékminták lassan változó változásai, például hőhullámok, aszály és a tengerszint emelkedése) és akut (ritkán előforduló, rövid ideig tartó események, például földrengések és tornádók) éghajlati kockázatok beépítése a munkaerő ellenálló képességének stratégiájába holisztikus megközelítést igényel a HR-politika (beleértve az egészségügyet, a biztonságot és a környezetvédelmet), a juttatások és a katasztrófavédelem területén.

„A katasztrófaeseményt megelőzően és azt követően a szervezeteknek egyedülálló lehetőségük van arra, hogy pozitívan befolyásolják mind a fizikai és mentális egészséget, mind pedig a dolgozóik pénzügyi jólétét.”

A cég négy módszert javasol a vállalatok számára, amelyekkel támogathatják munkaerejüket az erdőtüzek után: az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos kommunikáció és képzés javítása, a katasztrófákra való felkészültség beépítése a munkahelyi politikákba (például rugalmas munkarend és szabadságolási útmutatás), egészségügyi szolgáltatások és katasztrófavédelem biztosítása az éghajlati kockázatokra, valamint katasztrófaelhárítási programok létrehozása.

Az E4E Relief szerint az amerikai munkavállalók 57%-a nem engedhet meg magának 1000 dolláros vészhelyzetet, és minden ötödik munkavállalónak nincs vésztartaléka.

„Az éghajlati eseményekből eredő megnövekedett kockázatokkal szemben, és különösen a fokozottan veszélyeztetett területeken található üzemek esetében egy szervezetnek az alkalmazottai támogatására vonatkozó megközelítése fontos eleme lehet a munkavállalói értékteremtő ajánlatnak, és kulcsfontosságú tényező lehet a tehetségek vonzása, megtartása és mobilitása szempontjából” - zárta az Aon.