Az egykori egészségügyi államtitkár úgy számolt, még csak gesztusként is 300 milliárd forint feletti többletnek kellene lennie a kasszában ahhoz, hogy látszódjon: a kormány prioritásként kezeli választói egészségét. Ezzel szemben mindössze 101 milliárddal jut több a területre a Varga Mihály pénzügyminiszter által beterjesztett javaslatban. Csak viszonyításul: ez egy milliárddal kevesebb, mint az idei növekmény.

Bár Kásler Miklós miniszter eddigi nyilatkozataiban az alapellátás megerõsítését hangsúlyozta: a költségvetési tervezetben az alapellátók közül ismét csak a háziorvosoknak ígért újabb havi 130 ezer forintos többlet forrása van meg, a fogorvosok és a védõnõk megint kimaradtak. Pedig az alapellátó fogorvosok kaptak ígéretet arra, hogy – miként a háziorvosokét – az õ finanszírozásukat is fokozatosan rendezik.

A fekvõbeteg-ellátók adóssága már most majdnem 50 milliárdra rúg, évek óta várják a kórházak és a szakrendelõk az ellátási díjak korrigálását. Becslések szerint most átlagosan 25 százalékkal fizet kevesebbet az egészségbiztosító egy-egy beavatkozásért, mint amennyibe az a kórházaknak, szakrendelõknek kerül. Az eladósodás megállításához ennek a helyzetnek a megszüntetésére lenne szükség, csakhogy a jövõ évi költségvetésben erre sem látszik a fedezet. Szintén a miniszter tervei közt szereplõ megelõzõ, népegészségügyi programokra sem jut több az idei 8 milliárdos keretnél.