A közlemény szerint a központi költségvetés hiánya 1243,2 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 1,2 milliárd forintos deficittel zártak, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 56,9 milliárd forintos többletet értek el.

A végleges számok megegyeznek az elõzetes adatokkal. Idén májusban 106,1 milliárd forintos hiánnyal zárt a központi alrendszer. A központi alrendszer elsõ öt havi hiánya az egész évre elõirányzott 1360,6 milliárd forint deficit 87,3 százaléka.

Tavaly január és május között 214,7 milliárd forint volt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszerének hiánya.

A tárca jelezte: az uniós kifizetések május végéig elérték a 993,1 milliárd forintot, ami a tavalyi elsõ öt hónap összegének (487 milliárd forint) mintegy a duplája, míg bevételi oldalon 63,9 milliárd forintot számolt el a költségvetés. Felfutóban vannak a hazai forrásból megvalósuló Modern városok program (88,1 milliárd forint) és az Egészséges Budapest program (20,2 milliárd forint) beruházásai, valamint az egyes kiemelt közútépítési, illetve a közúthálózat fenntartását célzó projektek (106,6 milliárd forint) is.

A központi alrendszer 2018. január-májusi 7456 milliárd forint összegû bevételei az elõzõ év azonos idõszakához képest 477,7 milliárd forinttal, 6,8 százalékkal voltak magasabbak. A bevételek közül a társasági adóból az év elsõ öt hónapjában 98,7 milliárd forint érkezett a büdzsébe, ami az elõzõ év azonos idõszakáétól 177,4 milliárd forinttal maradt el.

Az egyéb központosított bevételekbõl május végéig összesen 206,2 milliárd forint bevétel teljesült, ezen belül kiemelhetõ az elektronikus útdíj 71 milliárd forintos összege. Az idén május végéig az általános forgalmi adóból 1376,9 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételnél 62 milliárd forinttal magasabb. A jövedéki adóból származó bevétel az év elsõ öt hónapjában 400,5 milliárd forintot tett ki, ami az egy évvel korábbinál 34,9 milliárd forinttal több. A növekedésbõl 33 milliárdot a dohánytermékek utáni bevételek emelkedése hozott, a nagyobb forgalom, illetve a magasabb adókulcs miatt.

A személyi jövedelemadó bevételek az év elsõ öt hónapjában 893,4 milliárd forintot tettek ki, ami a magasabb bérkiáramlás jóvoltából 107,2 milliárd forinttal nagyobb az egy évvel korábbinál.

A Nyugdíjbiztosítási Alap elsõ öt havi 1356 milliárd forint bevétele 135,1 milliárd forinttal haladta meg az elõzõ év azonos idõszakáét.

Az Egészségbiztosítási Alap 572,7 milliárd forint bevétele 40,4 milliárd forinttal haladta meg az elõzõ év azonos idõszakában befolyt összeget.

A központi alrendszer 2018. május végi 8643,5 milliárd forint összegû kiadásai közel 1451,8 milliárd forinttal, 20,2 százalékkal voltak nagyobbak, mint az elmúlt év azonos idõszakában. A lakásépítési támogatások az év elsõ öt hónapjában 73,5 milliárd forintot tettek ki, 5,0 milliárd forinttal többet az elõzõ év azonos idõszakáénál. A családi támogatásokra idén az év elsõ öt hónapjában összesen 173,7 milliárd forintot fordítottak, ami 34,1 milliárd forinttal elmaradt a tavalyitól.

A nyugellátásokra fordított 1374,2 milliárd forint, az elõzõ év azonos idõszakához képest, 68,2 milliárd forinttal, 5,2 százalékkal több. Az egészségbiztosító által a gyógyító-megelõzõ ellátásokra kifizetett összeg 491,2 milliárd forint volt, 43,8 milliárd forinttal volt több a tavalyinál.

A nettó kamatkiadás, a bevételek és kiadások egyenlegeként, 140,2 milliárd forintot tett ki, ami 124,7 milliárd forinttal lett kevesebb az elõzõ év azonos idõszakához képest, ez a kamatfizetések éven belüli eltérõ lefutásával magyarázható.

A tájékoztatás szerint a központi költségvetés adóssága 1596,7 milliárd forinttal nõtt az év elsõ öt hónapjában és május végén 28 342,9 milliárd forintot tett ki. A forintadósság 1493,8 milliárd forinttal nõtt, a devizaadósság 123,1 milliárddal emelkedett a 39 milliárd forint nettó törlesztés ellenére, mert a forint gyengülése 162 milliárddal megemelte a devizaadósság forintban számított értékét.