"Drasztikus változás", "a rendszert alapjaiban rengeti meg", "beláthatatlan következményei lesznek" - ehhez hasonló kifejezésekkel értékelték a piaci szakemberek a kormány legújabb törvényjavaslatát, amely jelentõs változásokat hozna januártól a cafeteriarendszerben - írja a Portfolio. A Portfolio által megkérdezett szakértõk szerint nemcsak a cafeteria részeként adott kockázati biztosítások, és köztük az egészségbiztosítások kerülhetnek veszélybe a javaslattal, hanem a teljes kockázati biztosítási piac, ez pedig több százezer magyar embert érint.
Kedden nyújtotta be a kormány azt a törvényjavaslatot, amely egyebek mellett jelentõs változásokat hozna 2019-tõl a cafeteria-rendszerben is. Azzal, hogy 2019. január 1-jétõl a munkáltató által adott juttatások közül csak a SZÉP-kártya három alszámlájára utalt támogatás minõsül kedvezményes közteherfizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak, kérdésessé teszi a kockázati biztosítások és köztük az egészségbiztosítás jövõjét is. Ez utóbbi mindeddig a minimálbér 30%-áig adómentes volt,most ez szûnhet meg, így pedig várhatóan nem éri majd meg egészségbiztosítást kínálni a munkáltatóknak.
Fontos, hogy a javaslat jelenlegi formájában csupán a célzott szolgáltatást tartja meg úgynevezett egyes meghatározott juttatási körben, míg a most ismert önkéntes kölcsönös pénztári (egészség- és önsegélyezõ pénztári) munkáltatói hozzájárulást kiemeli ebbõl a jelenlegi - 40,71% kulcsú - adókörbõl, tehát a pénztári szektort is érinti a belengetett javaslat.
A kormány által belengetett törvényjavaslat nemcsak a cafeterián keresztül nyújtott egészségbiztosításokat, hanem a teljes piacot drasztikusan megváltoztathatja - véli Gaál Csaba biztosítási szakértõ. Leginkább azért, mert bár a jogszabály indoklása azt mondja, hogy a cafeteria-rendszerrel összhangban változtatják meg az adózási szabályokat, ezen szabályok megszüntetése nemcsak a cafeteria-rendszeren keresztül mûködõ biztosításokat érinti, hanem az azon kívülieket is, hiszen azokra is ugyanezek a szabályok vonatkoznak.
A szakember hozzátette: sokan tévesen azt hiszik, hogy ami béren kívüli juttatás, az egyenlõ a cafeteriával, pedig ez messze nem így van. A fõ különbség, hogy a cafeteria esetében a dolgozó dönti el, hogy a rendelkezésére álló büdzsét mire használja fel, míg a tipikus vállalati egészségbiztosításnál ez nem a munkavállaló döntése, hanem a munkáltatóé, ez viszont nem minõsül cafeteriának. Jelenlegi változatában a javaslat a cafeterián kívül esõ béren kívüli juttatásokat is jelentõsen sújtja.
Hasonló véleményen van Balázs Iván, az UFS Group egészségbiztosítási szakértõje is, aki szerint a piacra egyelõre beláthatatlan következménye lenne az adómentesség eltörlésének, hiszen ez mindeddig rendkívüli motiváló erõvel bírt. Ha életbe lép a törvényjavaslat, jövõre egyszerre növekednének a biztosítási díjak (a magán-egészségügyi árak emelkedése miatt) és lenne jelentõs adóteher is a biztosítási díjakra a tervezet szerint.
Juhos András, az Uniqa Biztosító személybiztosításokért felelõs igazgatósági tagja szerint biztosítási szempontból kevésbé a cafeteria rendszer szûkítése, mint a biztosítási adómentesség megszûnése a lényeges változás. A kockázati - és hangsúlyozottan a kockázati: azaz nem a megtakarítási - biztosítások (élet-, baleset-, és egészségbiztosítások) díjának munkáltatói és munkavállalói (!) adóvonzata súlyos csapás a gondoskodás e formáira.
A kockázati biztosítások egyértelmû társadalmi hasznossággal bírnak: összegbiztosítások esetén a hátramaradottak, illetve a bajbajutottak segítsége, rehabilitációs esélyeik növelése, szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások esetén pedig a magas színvonalú, kulturált körülmények között történõ orvosi ellátás biztosítása késedelem nélkül, miáltal a munkába való gyors visszatérés esélyei is javulnak. Ráadásul egyáltalán nem szerencsés, hogy a munkáltatók által finanszírozott kockázati biztosításoknak szja vonzatai legyenek, hiszen a szolgáltatások igénybevételére az egyén szintjén ritkán - csak a biztosított esemény bekövetkezésekor - kerül sor. Így a személyi jövedelem adót az esetek többségében nem realizált jövedelem után kellene megfizetni. Az adóelõnyök elvesztése, illetve az adóterhek megjelenése egyértelmûen és drasztikusan gyengíteni fogja az utóbbi évek politikája által is támogatott öngondoskodási hajlandóságot, kultúrát, illetve a vállalatok dolgozóikról való gondoskodásának gyakorlatát - vélekedik.
Az MNB és a MABISZ adatszolgáltatása külön nem terjed ki arra, mekkora a magyar egészségbiztosítási piac, de a szakértõk elmondása alapján a teljes piac díjbevétele 2017-ben 11 milliárd forint körül alakulhatott. Ez így is csak a teljes biztosítási piaci díjbevétel mindössze 1,1%-a, miközben az egyik társadalmilag legkiemeltebb hasznosságú biztosítási területrõl van szó - fûzte hozzá Juhos András.
A magánszemélyek biztosítása elhanyagolható mértékû, jellemzõ a piacra a munkáltató által fizetett díj. Nagyjából a 4 millió munkavállaló nyolcada, azaz 320 ezer fõ körüli a biztosítottság. A díjbevétel szinte teljes egészében a szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosításokból folyik be a rendszerbe, az összegbiztosításból származó díjbevétel ez esetben elhanyagolható mértékû. Az egészségbiztosítási díjbevétel döntõ része tehát a munkáltatóktól érkezik be, ezen belül a cafeterián keresztül fizetett díj mértéke kevesebb mint 10% körül lehet a megkérdezett szakértõk szerint.
Ami a cafeteria rendszer szerepét illeti, Juhos András úgy véli: amennyiben a dolgozók saját döntésén alapult a választás, akkor inkább a konkrét pénzbeli elõnyöket nyújtó elemeket választották, nem pedig a biztosítási fedezetet. Ugyanakkor a vállalatok által finanszírozott, mindenkire kiterjedõ csoportos biztosítások rendkívül népszerûvé váltak, ez a terület biztosította a fejlõdés motorját. Személyes becslése szerint a piac 30% felett növekedhetett ezen a területen a tavalyi évben.
Balázs Iván szerint a cafeteria rendszerben a dolgozók minimális százaléka választja a biztosítást, aminek az okai:
- A munkavállalók sokszor nem nézik meg az új elemeket, ezért nem is tudják, hogy az egészségbiztosítás milyen elõnyökkel járna számukra. Ezt az is alátámasztja, hogy a kutatások szerint a dolgozók közel 60% örülne ezen juttatásnak, de amikor választani kell, akkor már csak 2-5% jelöli is be.
- Másik ok az alacsony cafeteria keret, hiszen a készpénzjuttatást, bérletet, törlesztõ támogatást, stb. nem tudja beelõzni a biztosítás, még akkor sem, ha az egészség alapvetõen fontosabb lenne. Aki egészséges, nem tartja fontosnak biztosítást kérni arra az esetre, ha majd nem lesz az.
- Egy másik probléma pedig a tájékoztatás hiánya. A szakértõ saját statisztikái szerint azoknál a cégeknél, ahol tájékoztatót tud tartani a dolgozóknak, a résztvevõk 60% választja az egészségbiztosítást.
Gaál Csaba véleménye szerint mindez nemcsak az új egészségbiztosítási szerzõdésekre lesz negatív hatással, hanem a meglévõ állományra is. Nagy valószínûséggel a cégek döntõ része fel fogja mondani meglévõ szerzõdését, még akkor is, ha ezekbõl több év van hátra. A meglévõ szerzõdéseket jellemzõen évente kell újrakötni, de a belengetett változtatások mellett januártól tömeges szerzõdésfelmondásokat lehet majd látni.
Az életbiztosításokra több éves felkészüléssel vezették be ebben az évben a kedvezményes adókötelezettséget a munkáltatói oldalon. Ennek hatására tapasztalatom szerint jelentõs visszavásárlások történtek, amivel nem járt jól senki sem. Azt gondolom, hogy az adók kivetése a kockázati biztosításokra egy komoly megtorpanást eredményezhet az éppen lendületben lévõ piacon - fûzi hozzá Balázs Iván.
Attól tartok, hogy a meglévõ biztosítások is súlyosan megszenvedik a következményeket, különös tekintettel arra, hogy az alkalmazottaknak szja fizetési kötelezettségük lesz, anélkül, hogy rendszeres bevételük jelenne meg. A piaci tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen esetekben az alkalmazottak - és ezért a vállalatok is - a pénzbeli juttatást egyértelmûen elõtérbe helyezik a biztosítási védelemmel szemben, ami országos szinten is negatívan fog kihatni az öngondoskodási szemléletre és a szociális védettség fokára - mondta el véleményét Juhos András is.
Az összeg és a szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosításokat jogi oldalról egyformán sújtja a javaslat, üzleti szempontból viszont a szolgáltatást finanszírozó biztosításokat érintheti negatívabban, hiszen a díjbevétel szinte teljes egészében ebbõl folyik be az egészségbiztosításoknál, és ennél a szegmensnél volt látható az utóbbi években növekedés.
Az olyan kockázati biztosítások, mint a halál esetére szóló, valamint a baleseti biztosítás is nagyjából ugyanez a kategória, annyi a különbség, hogy a szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások mellett jó pár cég kötött összegbiztosításokat, ez utóbbiakat inkább baleseti vagy kockázati életbiztosításokra (például fizikai munkásokat alkalmazó cégek). Ez esetben is elmondható, hogy a törvényjavaslat hasonló "rombolást" végez majd, fõleg amiatt, hogy ezeknél a biztosításoknál is rendkívül nagy a munkáltatói díjfizetés aránya (cafeterián kívüli elemként). Hogy ha a jogalkotónak tényleg az a szándéka a javaslattal, hogy a cafeteria-rendszer indokolatlan adminisztrációs terhét csökkentse a korlátozással, fontos látni, hogy a cafeterián keresztül nyújtott biztosítások adminisztrációs terhe jóval nagyobb, mint a cafeterián kívül mûködõ egészségbiztosítások, vagy egyéb, adómentesen adható biztosítások adminisztrációs háttere. Bízom benne, hogy a jogalkotó felismeri, hogy ha az adminisztrációs terhek csökkentése is volt a cél a vállalkozások számára, attól még nem kell kivonni az adómentesen adható körbõl a nem cafeterián keresztül juttatott biztosításokat - teszi hozzá Gaál Csaba.
Negatívan értékeli a cafeteria-rendszer ilyen módú átalakítását Balázs Iván is, aki szerint az állami egészségügyi rendszer több sebbõl vérzik, sok helyen alacsony színvonalú, szakember-hiányos. Kis ösztönzéssel az emberek, vállalatok hajlandóak voltak duplán fizetni azért, hogy magasabb szintû ellátást kapjanak. Most ez a rendszer rendül meg alapjaiban. Ez olyan, mint ha az állam azt mondaná: egyre kevesebb nyugdíjat fogok adni, de azt sem támogatom, hogy magadnak tegyél félre nyugdíjas éveidre.
Miután az önkéntes kölcsönös pénztárak is beleesnek az egyes meghatározott juttatások körébe, a Portfolio megkérdezte az ÖPOSZT-t, hogy a javaslat milyen változásokat hozhat a pénztári piacon.
Válaszukban azt írták: a javaslat jelenlegi formájában csupán a célzott szolgáltatást tartja meg úgynevezett egyes meghatározott juttatási körben, míg a most ismert önkéntes kölcsönös pénztári (egészség- és önsegélyezõ pénztári) munkáltatói hozzájárulást kiemeli ebbõl a jelenlegi - 40,71% kulcsú - adókörbõl. Hozzáteszik, hogy a munkáltatók nyugdíjpénztári szerepvállalása eddig sem illett a cafeteria elemek közé, hiszen jellemzõen a munkavállalók az azonnal, vagy rövid határidõvel elkölthetõ juttatási elemeket választották.
A pénztárszövetség válaszában emlékeztet arra, hogy a kormány többször is hangsúlyozta, az elõtakarékosság és pénzügyi tudatosság kiemelten fontos terület, így bíznak abban, hogy a jelenlegi javaslat mellé még a 2019 januárját megelõzõen elõterjesztésre kerül az öngondoskodásnak az ÖPOSZ által régóta javasolt kiemelt kormányzati támogatása.
Abban az esetben, ha a pénztári megtakarítások munkáltatói kiegészítését egy új alapra helyezi a kormányzat, akkor komoly elõrelépés is történhet az öngondoskodási piacon. Egy, a jelenlegi javaslatot "kiegészítõ" további változás kifejezetten jó hatással lehet a hosszú távú öngondoskodásban kiemelt szerepet kapó pénztári szolgáltatások igénybevételére. Eddig ugyanis a "cafetériarendszerben" a pénztári szolgáltatások versenyeztek a "készpénz-helyettesítõ" szolgáltatásokkal.
Amennyiben a jelenlegi elõterjesztés mellé más javaslat, pontosítás nem érkezik, abban az esetben ugyanakkor a munkáltatói részvétel jelentõs visszaesésére számítunk, mely a munkavállalók nyugdíj-megtakarításainak visszaesésén túl a fiatal munkavállalók taggá válását is tovább nehezíti. A benyújtott tervezet alapján adózástechnikailag az egyes meghatározott juttatási körbõl kiesõ juttatások mindegyike, így a munkáltatói hozzájárulás is bér jellegû adó és járulékterhekkel lenne adható - teszik hozzá.
Az ÖPOSZ válaszában arra is kitért, hogy amennyiben a béren kívüli juttatási rendszer a tervezetben szereplõ módon kerül átalakításra, azt az elõtakarékosságot kiemelt támogatásban részesítõ új rendszer kialakítása felé tett elsõ lépéseként is értelmezhetjük, hiszen a pénztári juttatások adókörnyezetének pontosítása, ezek kiemelése a "cafetéria-körbõl" szervesen illeszkedne a korábbi egyeztetéseink folyamatába és javaslatainkhoz.
Az elmúlt hónapokban a Portfolio rendszeresen beszámolt arról, hogy egyre nagyobb teret nyernek maguknak a magánegészségügyi szolgáltatások. A betegek ezeket az egyre dráguló szolgáltatásokat több formában is fizethetik: részben zsebbõl, egészségpénztárból (ami tulajdonképpen hasonló, csak az állam ezt adókedvezménnyel támogatja), illetve egészségbiztosításokból.
Az elmúlt hetekben számos interjút készítettek a magánegészségügyi szolgáltató piac legnagyobb szereplõivel, akik mindannyian arról számoltak be, hogy a piacon leginkább a vállalatok által kötött egészségbiztosításoknál tapasztalható fellendülés. A héten megismert új javaslattal ezt a piaci fellendülést vághatja el a kormány, ami a magánegészségügyi szolgáltatók bevételeire is hatással lehet.