A kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot, amely egyebek mellett lényegében beszántja a cafeteria-rendszert - írja a Privátbankár.hu.
A benyújtott tervezet szerint lényegesen átalakul majd a cafeteria rendszere. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatások esetében nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, viszont a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvezõ adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minõsül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. Így például megszûnik az eddig készpénzben kifizethetõ 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is, de nem lesz adómentes a lakáscélú munkáltatói támogatás, a lakhatási támogatás, a kockázati életbiztosítás, a diákhitel-törlesztésre adott támogatás sem.
A Privátbankár.hu Kardos Györgyöt, a Bonus-Cafeteria ügyvezetõ igazgatóját kérdezte a várható következményekrõl. A tanácsadó szerint nagyon átgondolatlan a kormány intézkedése. Azzal ugyan egyetért, hogy a jelenlegi rendszerben vannak elemek, amelyek támogatottsága nem szerencsés, de sok olyan elem stratégiai fontosságú a vállalatok számára, amelyet a kormány javaslata szeretne megszüntetni.
Nagyon jelentõsen beépült a vállalatoknál a bérstruktúrába a cafeteria, így a most bejelentett átalakítás óriási terhet ró majd a vállalatokra - feltéve, hogy bevállalják azt, hogy ugyanezt az összeget nettó munkabérben adják oda. Ha a cég ezt nem vállalja be és ugyanazzal a költségkerettel dolgozik, amelyet most a cafeteriára adnak, az mindenképp a munkavállalók jelentõs nettó bércsökkenését hozhatja magával. A szakember úgy véli, hogyha csak a SZÉP-kártya marad, nem éri majd meg a cégeknek a cafeteriát választani.
Kardos György elmondta, hogy a kormány intézkedése gyakorlatilag biztosan ahhoz vezet majd, hogy a kkv-szektorban széles körben elterjed a "borítékos kifizetés", ugyanis a magyarországi kis cégeknél lényegében a cafeteria volt a legalizálás egyetlen eszköze.
Varga Mihály egyébként azzal indokolta a most belengetett változásokat, hogy a jelenlegi szisztéma jelentõs adminisztrációs teherrel jár, így a kisebb cégek jellemzõen egyáltalán nem fizetnek béren kívüli juttatásokat a foglalkoztatottjaiknak. A miniszter szavai szerint emellett a kormány álláspontja az, hogy munkáért munkabér jár mindenkinek, amely nem helyettesíthetõ semmilyen utalvánnyal.