A hazai tõzsdei cégek számadataira is jelentõs hatást gyakorol a kedden bejelentett adócsomag – vélik a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzõk. Önmagában a 20 százalékos adóemelés is negatív hír a Zwack részvényeseinek, de az adómentesség megszüntetése akár milliárdos bevételkiesést is okozhat. A pálinkák és a gyógynövénytartalmú italok után az eddigi nulla forint helyett 850 forint adót kell majd fizetni, ami látványos, csaknem 20 százalékos áremelkedést idézhet elõ egyes termékeknél. 

Alapvetõen inkább kedvezõen érintik a Budapesti Értéktõzsdén (BÉT) forgó pénzügyi intézményeket a most benyújtott adótörvények. A három pénzügyi részvény – az OTP, az FHB és a CIG Pannónia – erõs pluszban zártak, igaz, nem feltétlenül a tervezett adómódosítások miatt. Az egyik fontos újítás, a hitelintézetek különadójának eltörlése ugyanis valószínûleg semmilyen hatással nem lesz sem az OTP-re, sem az FHB-ra. Ez az adónem tudniillik szembeállítható a pénzügyi szervezetek különadójával, ami megmarad, vagyis a bankok ugyanannyi közterhet fizetnek majd; valójában csak egyszerûsítik a meglehetõsen bonyolult adózásukat. A költségvetési törvényben sem csökkent az az összeg, amelyet a pénzügyi szervezetek különadójából várnak, sõt az idei 50,4 milliárd forintos elõirányzat helyett 52,9 milliárd forint a jövõ évi tervezet.

A tranzakciós illeték bizonyos esetekben való eltörlésének már lehet valamelyes hatása, de csak áttételesen – állítják a szakértõk. „Ezt a terhet eddig a bankok áthárították az ügyfeleikre” – mondta a lapnak Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezetõ elemzõje. A benyújtott javaslat szerint a magánszemély ügyfeleknél a 20 ezer forint alatti tranzakciókat nem terhelné a jövõ évtõl a 0,3 százalékos közteher. „Egyfajta rezsicsökkentésként fogható fel ez az intézkedés, ami a készpénzmentes ügyleteket segítené elõ, illetve a volumennövekedést támogatná” – mondta a Világgazdaság érdeklõdésére Le Phuong Hai Thanh, a Concorde vezetõ elemzõje.

Kérdés persze, hogy a bankok viszszaadják-e klienseiknek az így nyert összeget. Ha igen, azzal arra ösztönözhetnék az ügyfeleket, hogy a kisebb összegû tranzakciókat átutalással bonyolítsák le készpénzfelvétel helyett. Mellesleg a bankok érdeke, hogy minél kevesebb készpénzfelvétel legyen, mivel a havi kétszeri ingyenes tranzakció után is be kell fizetniük az államnak a 0,6 százalékos illetéket. „Ha az ingyenes készpénzfelvételek után fizetendõ illetékterhet is eltörölnék, az nagyobb hatással lehet a bankok eredményességére, az OTP esetében körülbelül 100-150 forinttal növelhetné az értékeltséget” – teszi hozzá Le Phuong Hai Thanh.

A biztosítóknál is egyszerûsödik az adózás, s csökkennek majd a terhek. A baleseti adó megszûnik, helyette a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításokat (kgfb) is bevonják a biztosítási adóval sújtott termékkörbe. Az adó mértéke viszont csökken: míg a baleseti adó mértéke 30 százalékos volt, a kötelezõ után beszedendõ biztosítási adó motorkerékpároknál és személyautóknál 20, a többi jármûnél 15 százalékos lesz. A CIG Pannóniát abból a szempontból nem érinti a változás, hogy a társaság tavaly gyakorlatilag felszámolta a kgfb-portfólióját.

A kgfb-piac azonban egyre ígéretesebb üzleti szempontból. Tavaly a kombinált hányad (a kárkifizetések és költségek, illetve a díjbevétel hányadosa) szektorszinten már csupán 93 százalékos volt. A biztosítási adóba való átsorolás az ügyfeleket leginkább úgy érinti, hogy a kalkulátorok az eddigi nettó díjak helyett bruttó számokat tartalmaznak majd, vagyis látszólag nõ a díj, ám valójában – mivel az adót immár tartalmazzák a számok – akár csökkenés is elképzelhetõ. Ennek nyilván örülni fognak az ügyfelek az elmúlt évek drasztikus áremelései után.

Korlátoznák az ország biztonsági érdekét sértõ külföldi befektetéseket egy most benyújtott törvénytervezet alapján. A javaslat szerint ha egy külföldi befektetõ 25, tõzsdei cégek esetében pedig 10 százalék fölötti részesedést szerezne egy társaságban, be kell jelentenie az illetékes minisztériumban. A tervezet alapján a következõ iparágakat érinti a szigor: a fegyver- és lõszergyártás, haditechnikai eszközök elõállítása; a kettõs (civil és katonai) felhasználású termékek, titkosszolgálati eszközök elõállítása; a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott monetáris szolgáltatás nyújtása, továbbá a kiegészítõ pénzügyi szolgáltatások közül a fizetési rendszer mûködtetése; a villamos energiáról, a földgázellátásról, a víziközmû-szolgáltatásról, az elektronikus hírközlésrõl szóló törvények hatálya alá tartozó szolgáltatások; valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek kialakítása, fejlesztése vagy mûködtetése. A hazai tõzsdei cégek közül jó néhányat érint a változás, köztük a Molt, az OTP-t és a Magyar Telekomot is.