A 2013-as mélypont óta robbanásszerû árnövekedés zajlott Magyarország-szerte a lakóingatlanok piacán, így ha valaki az ármélyponton vásárolt ingatlant, és kizárólag az áremelkedésre spekulált, akkor nagyon változó eredményt ért el, attól függõen, hogy hol is vette a lakóingatlant - közölte az OTP a Privátbankár.hu-val. A kisebb nyereség oka lehet persze az is, hogy az adott területen eleve magasak voltak az árak – mint például a fõváros II. és XII., XIII. és XIV. kerületében, ahol azok "csupán" 70-80 százalékkal emelkedtek.

Érdekes jelenség, hogy az uralkodókról elnevezett kerületekben ugyanakkor óriásit ugrottak az árak. Lipótvárosban, amit ma Magyarország pénzügyi és közigazgatási központjaként ismerünk, 2013 óta kicsit több mint kétszeresére nõttek a lakóingatlanok árai. De így járt Erzsébetváros is, amely I. Ferenc József feleségérõl, Sissirõl kapta a nevét, és ahol a lakásárak az utóbbi négy esztendõ alatt két egész egynegyedszeresére emelkedtek. A Madách Színház környékén még ennél is magasabb, 2,5-szeres volt a növekedés, ez volt a növekedési csúcs. Hajszállal szorultak a dobogó harmadik fokára Terézváros lakásai a maguk „mindössze” 106 százalékos – azaz bõ kétszeres – árnövekedésével.

Józsefváros, bár nem épp a legfényesebb kerülete Budapestnek, szintén kiugró emelkedést produkált: a kalapos királyról elnevezett körúti szakaszon (1085-ös irsz. körzet) és a Tisztviselõtelepen (1089-es irsz. körzet) 2013 és 2017 között két egész és egynegyedszeres árnövekedésrõl adott bizonyságot. Hasonló drágulást láthatunk ugyanakkor a Klinikák és a Füvészkert korábban lepukkant és alulértékelt részén (1083-as irsz. körzet), valamint a Teleki tér-Fiumei út-Kálvária tér (1086-os irsz. körzet) egykor szebb napokat látott térségében is. Budán a 1013-as körzet drágult a leginkább, 130 százalékkal ugrott meg a Mária Krisztina fõhercegnõrõl elnevezett térség.

A megyeszékhelyeken is tarolt a nemesség: az abszolút elsõ hely a magyar királynék koronázó városáé, Veszprémé, ahol az utóbbi négy esztendõben több mint 70 százalékkal emelkedtek a lakásárak. A magyar királyok szakrális helye, Székesfehérvár a maga 58 százalékos árnövekedésével az ötödik helyre szorult Tatabánya (65 százalék), Gyõr (61 százalék) és Debrecen (60 százalék) mögött. Szombathely, Szeged és Kecskemét is jól teljesített az 55 százalékot meghaladó árnövekedéssel.

Az OTP felmérése rámutat arra is, hogy vannak olyan területek is, ahol 2013 és 2017 között nem mutatható ki drágulás. Somogy megyében például stagnáltak az árak, míg Nógrádban egy hajszálnyit csökkentek is. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezetõ elemzõje szerint ennek hátterében az áll, hogy a területek késve kezdték átvenni a növekedést, így a 2013-as minimumhoz képest még nem érzékelhetõ nagyobb elmozdulás. Hozzátette: vidéken azokon a településeken, régiókban növekednek a legdinamikusabban a lakásárak, ahol a legerõteljesebb a külföldi nagyvállalatok jelenléte, és a nagyberuházások mellett pezsgõ gazdasági élet alakult ki, így van bõven fizetõképes kereslet a lakásokra.