Az utasok tájékoztatása nélkül megszüntette a jegyekben és a bérletekben korábban volt biztosítást a BKV, hogy ezzel évente mintegy 50 millió forintot spóroljon. Mindezt a cég már évekkel ezelõtt megtette, s azóta még a jogos kártérítéseket is csak bírósági határozatra fizeti ki. Ezt viszont késõbb megpróbálja az ügyekben érintett, akár vétlen jármûvezetõkön is behajtani - írja az azenpenzem.hu.
Amilyen „hangosan" bevezette anno, olyan csendben kivette már néhány évvel ezelõtt a BKV a jegyekbõl és bérletekbõl az utasbiztosítást – hívta fel a figyelmet Naszályi Gábor, a cégnél mûködõ Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke. Azóta lényegesen bonyolultabb és idõigényesebb is behajtani egy esetleges baleseti kártérítést a cégtõl. A szolgáltatást a közösségi közlekedési társaságok közül egyedül a BKV építette le – a MÁV-nál és a Volánbusznál jelenleg is létezik – azért, hogy megspóroljon vele évente mintegy 50 millió forintot.
A BKV közölte: "2012-tõl felmondta a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-vel kötött utas-balesetbiztosítását - mivel annak fenntartása gazdaságtalan, elõnytelen volt, illetve fenntartását a BKV Zrt. részére jogszabályi kötelezettség nem írja elõ." Hangsúlyozták, hogy a társaság utas-balesetbiztosítással nem, de felelõsségbiztosításokkal rendelkezik.
A társaság azonban a jegyhez adott biztosítás felbontása óta is felel az általa szállított utasok testi épségéért, s ha megsérül valaki, és jogosan kér kártérítést, azt ki kell fizetnie. Már ha a bíróság megítéli azt. Mivel a cég igyekszik kitérni a fizetés elõl, lehetõleg minden kártérítési vitát bírósági útra terel, miközben a felelõsségbiztosítása terhére akár egyszerûen is rendezhetné az egyértelmûnek tûnõ ügyeket. A BKV általános álláspontja szerint azonban az utas a hibás még azért is, ha egy hirtelen nagy fékezéskor balesetet szenved a mozgó jármûvön, mert nem kapaszkodott elég erõsen – mondta az elnök.
A szakszervezet azt különösen felháborítónak tartja, hogy cég még a bírósági döntés ellenére is megpróbál mindenáron a pénzénél maradni úgy, hogy az utasnak kifizetett összeget igyekszik az ügyben érintett vétlen jármûvezetõre hárítani. Ez végtelenül inkorrekt módszer, amely a munka törvénykönyve adta lehetõséggel való súlyos visszaélés is – szögezte le Naszályi. A munkavállaló ugyanis kizárólag a szándékos kártérítésért fele, ám a forgalomban egy hirtelen fékezés – és ennek következtében egy esetleges sérülés – nem minõsülhet szándékosságnak - magyarázta.