Tavaly Magyarországon az elõzõ évinél körülbelül 14 százalékkal kevesebb villamos energiát termeltek a vízerõmûvek (0,81 petajoule-t) és 17 százalékkal többet a szélerõmûvek (2,84 petajoule-t) a Magyar Energetikai és Közmû-szabályozási Hivatal primer energiamérlege szerint, de abban a megújuló alapú termelés további összetevõirõl még nincsenek adatok.

Pedig a többi zöldforrás az elõbbieknél nagyobb súlyú: az élen évek óta a szilárd biomassza alapú termelés áll, 2016-os nagysága 100,44 petajoule volt, majd a bioüzemanyagok következtek 17,18, illetve a geotermikus energia 5,2 petajoule-lal. Az erõsorrend a biogázzal, a kommunális hulladék megújuló részével, majd a széllel és a napenergiával folytatódott.

Kiemelkedõek a naperõmûvek, amelyek bruttó termelése tavaly nagyjából megduplázódott, a súlyuk pedig 10 százalék fölé emelkedett a zöldáramtermelésen belül.