Nem árt leszögezni, hogy a köznyelvben mindent, amit a cégek a béren felül adnak, cafeteriának neveznek. Pedig ez a kör jelenleg is különbözõ adóterhek mellett adható elemekbõl (ezen a téren az idén még három különbözõ kategória van). Emellett nem mellékes az sem, hogy a juttatást a dolgozó választhatja – ez úgynevezett rugalmas elem –, vagy azt fixen adja a cég.

A legnépszerûbb juttatások jelentõsen eltérnek attól függõen, hogy azok a rugalmas vagy a fix kategóriába tartoznak-e. Elõbbit toronymagasan vezeti a SZÉP-kártya, utóbbit pedig hasonlóan uralja a telefonhasználat. A tapasztalat szerint pedig az egészségbiztosítás is elsõsorban a fix elemek közé tartozik. A munkavállalók így nem feltétlenül vannak tudatában annak, hogy õk a szûrésekkel, orvosi vizsgálatokkal és segítséggel tulajdonképpen béren kívüli juttatást kapnak.

Ha az adótörvényt változtatás nélkül a jelenlegi formájában fogadja el a parlament, akkor a már meglévõ céges szerzõdések után adózniuk kell a munkavállalóknak. A vállalatok jelenleg havonta a minimálbér 30 százalékát (fejenként tehát 41,4 ezer forintot) fordíthatják dolgozójuk egészségére – adómentesen, költségként elszámolható módon. Jövõre azonban erre az összegre is belép a munkabért amúgy terhelõ minden elvonás.

A Portfolio.hu-nak nyilatkozó szakértõ szerint a cégek döntõ része nagy valószínûséggel fel fogja mondani meglévõ szerzõdését, még akkor is, ha ezekbõl több év van hátra. Egy biztosítós szakember arról beszélt, hogy nagyjából a 4 millió munkavállaló nyolcada, azaz 320 ezer fõ lehet érintett. Õk részesülnek jelenleg céges egészségbiztosításban. Mint elmondta: a vállalatok által finanszírozott, mindenkire kiterjedõ csoportos biztosítások rendkívül népszerûvé váltak, személyes becslése szerint ez a piac 30 százalék feletti mértékben növekedhetett tavaly.

Teljesen nyilvánvalónak tûnik, hogy a cégek, illetve a velük szerzõdött biztosítók által generált nagyobb kereslet lökhette felfelé a magánorvosi árakat is. Az Union biztosító saját statisztikája szerint 2016-ban az egészségbiztosítás keretében igénybe vett szakorvosi ellátások átlagára 17 800 forint volt. Tavaly ez az összeg 19 300 forintra emelkedett, az idei a szolgáltatói listaár pedig már átlagosan 23 000 forintot tesz ki.

A minden rosszban van valami jó elve alapján a céges egészségbiztosítás kinyírása gátat szabhatna a magánorvosi árak emelkedésének. Különösen azt figyelembe véve, hogy nem csak ezt érezhetik meg a magánrendelõk. A cégek a jegybanki adatok szerint közel 18 milliárd forintot adtak dolgozóiknak egészségpénztári juttatásként (jövõre a mostani kedvezményes kulcs helyett ez is munkabérként adózhat majd). Ebbõl az összegbõl pedig egyre több megy magánorvosra.

Az OTP Egészségpénztár nemrégiben (még az adótörvények benyújtása elõtt) azzal büszkélkedett, hogy sikerült stabilizálni a munkáltatói befizetések összegét. Kiderült még, hogy az idén az elsõ öt hónapban a gyógyszervásárlásokra, valamint a gyógyászati segédeszközökre költött összegek 5 illetve 1,5 százalékkal csökkentek a tavalyi év azonos idõszakához képest, a magán-egészségügyi célokra viszont 18 százalékkal fordítottak többet a pénztártagok ugyanebben az idõszakban. (Ebbõl sok a nem céges, hanem egyéni befizetésbõl származó forint.)

Mindezt figyelme véve is úgy véljük azonban, hogy a magánorvosok mégis egyre többe kerülhetnek majd. A magánellátást ugyanis a lakosság nem elsõsorban azért keresi, mert valamilyen módon támogatást kap hozzá, hanem azért, mert az állami egészségügy nincs éppen a helyzet magaslatán. A legnagyobb hazai magán-egészségügyi vállalkozásokat tömörítõ érdekvédelmi szervezet, a Primus Egyesület adatai szerint a Magyarországon mûködõ járóbeteg-magánszolgáltatók körülbelül 300 milliárd forintos forgalmat generálnak évente – ennek pedig tizedét sem érinti az adótörvény kedvezõtlen változtatása.