Hatással van a magyar fogyasztói árindexre a népesség fogyása, de a szakértõ szerint még meghatározóbb az olajár, a külsõ infláció, illetve a gazdaság stabilitása. A demográfiai változások csak lassan, évtizedek alatt fejtik ki hatásukat az árak alakulására, ilyen szempontból különlegesek, mivel a többi strukturális tényezõ (globalizáció és technológiai fejlõdés) akár rövid idõ alatt is jelentõsen befolyásolhatja az infláció alakulását – idéz a vg.hu a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentésébõl. Emiatt a demográfia fogyasztói árindexre gyakorolt hatása nehezen számszerûsíthetõ, mert ez az évtizedek alatt jelentkezõ hatás nehezen különíthetõ el az inflációt befolyásoló egyéb strukturális tényezõktõl.
Alapvetõen három demográfiai hatás módosíthat a fogyasztói árindex dinamikáján: a népességszám változása, a korösszetétel átalakulása és a várható élettartam emelkedése.
A népességcsökkenés miatt a munkaképes korúak száma is alacsonyabb lesz, ami feszesebb munkaerõpiacot, emelkedõ bérköltségeket és ezen keresztül inflációs nyomást hoz. A fogyasztói kereslet viszont csökkenhet, ami dezinflációs hatású, ráadásul a vállalatok felülbecsülhetik a szükséges kapacitásokat népességcsökkenés idején. Áttételes hatásként merül fel, hogy a lakosság fogyása miatt a gazdaság is lassabban növekedhet hosszú távon, ami az inflációs várakozásokat is lenyomhatja.
A munkaképes korúak fogyasztási rátája alacsonyabb a fiatalabb és az idõsebb korosztályokénál, ez pedig hatással van az inflációra – derül ki a jegybank dokumentumából. Mivel az idõsebbek számának növekedése várható, így az árindex dinamikáját felfelé módosítja ez a demográfiai folyamat. Ezt ellensúlyozhatja, hogy az élethossz kitolódása miatt a megtakarításokat hosszabb idõtávra kell beosztani, ami dezinflációs hatású. A jelentés összegzése szerint az összes demográfiai folyamatot figyelembe véve a következõ évtizedekben a dezinflációs hatások lehetnek meghatározók. Ugyanakkor a népesedési folyamatok az inflációt növelõ irányba mozdulhatnak el, így az árindex emelkedésére is pozitív hatással lehetnek a jövõben.
A jelenlegi tendenciák mellett az Eurostat elõrejelzése szerint a magyar népesség 9,8 milliós száma 2050-ig mintegy félmillióval csökkenhet. Emellett a népesség szerkezete is jelentõsen megváltozhat: a munkaképes korú, 15–64 éves népesség aránya a mostani 66,8-rõl 57,5 százalékra csökken, miközben ezzel párhuzamosan a 65 éves vagy annál idõsebb korosztály aránya mintegy 10 százalékponttal, 28,1 százalékra emelkedik. Ebben a tendenciában a mérsékelt születésszám mellett a várható élettartam folyamatos emelkedése is közrejátszik: 73 évrõl 2050-ig 80 év fölé.