Az EU-transzferekkel finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis az év hátralevõ idõszakától kezdve várhatóan lassul, s a külsõ konjunktúrában inkább romlás, semmint további élénkülés várható. A GKI azonban a vártnál kedvezõbb elsõ negyedévi adatok alapján 3,8%-ról 4%-ra emelte idei GDP-prognózisát, s 4%-ról 4,5%-ra fogyasztási elõrejelzését. 

Az olaj világpiaci árának emelkedése miatt 3%-ra emelte inflációs prognózisát, s a gazdaságpolitika
hangsúlyváltása alapján 2,2%-ra mérsékelte a várható GDP-arányos államháztartási hiányt. Bár
az eddigi élénkítõ helyett egyensúlyközpontú gazdaságpolitika meghirdetése egy esetleges
világgazdasági válságra hivatkozva történt, a váltásban legalább ekkora szerepe lehet az EU
markáns, így a középtávú költségvetési céltól való magyar távolodást érintõ kritikáinak.

A Magyarország számára kifejezetten kedvezõ világgazdasági folyamatok, az
alacsony energiaárak és kamatok korszaka mindinkább véget ér, a hat éve tartó európai konjunktúra
feltehetõleg túl van a csúcspontján. A geopolitikai feszültségek ismét kiegészültek az Irán körüli
konfliktussal (igaz, a koreai szembenállás viszont javulni látszik), a pénzpiacok számára különösen
aggasztó a török helyzet, az olaj ára emelkedik, a feltörekvõ országok devizája leértékelõdik. Az
amerikai elnök kiszámíthatatlansága mellett lényeges kockázat a Fed nagyon is kiszámítható kamatlábemelésének hatása. Kérdéses, hogy a túlértékelt értéktõzsdéken milyen idõtávon és mekkora
korrekciók lesznek. A kereskedelmi háború veszélye az Egyesült Államok és Kína között jelentõsen
csökkent, ugyanakkor érezhetõen romlanak az USA és az EU kapcsolatai. 

Az EU jövõje szempontjából a Brexit mikéntje mellett további bizonytalanságot okoz, hogy az új német koalíciós kormány a korábbinál megosztottabb, s egyben kevésbé látszik elkötelezettnek az integráció elmélyítése mellett. 

Gondot okoz, hogy a populista és euró-szkeptikus erõk több országban elõretörtek, s
Olaszországban kormányt is alakíthattak. Az EU – a mûködését megnehezítõ sokféle megosztottság
(például észak-déli, nyugat-keleti, mélyebb együttmûködésben érdekelt és EU-szkeptikus populista)
következtében – egysége gyengül, s ezen belül a visegrádi ország-csoport is megosztott (például az
orosz kapcsolat megítélésében).

A gazdasági várakozások Európa-szerte – így Magyarországon is - nagyon kedvezõek, bár májusban az év elejéhez és áprilishoz képest is jellemzõen némi romlás következett be. A GKI konjunktúraindexe májusban kissé csökkent, mindazonáltal nem sokkal maradt el februári történelmi csúcsától.