Anglia nagy részét, többek között Waleset is szárazság által fenyegetett területté nyilvánították, ezzel szemben a skótok minden idõk legcsapadékosabb májusán estek túl idén. Londonban idén júniusban többször hidegebbet mértek, mint márciusban, sõt múlt szombaton még havazott is. Nincs már szinte olyan év, hogy ne dõlne meg egy hõmérsékleti, vagy csapadék rekord.

Tavaly Kelet-Európa, illetve Oroszország tüzei mintegy 2 millió négyzetkilométernyi területet tettek tönkre, 50 ezer ember halt meg a több héten át tartó kánikulában, a mezõgazdasági termények nagy része tönkrement. A következmények igen súlyosak voltak: az élelmiszerárak rekord szintekre emelkedtek, túlszárnyalva a két évvel korábbi élelmiszerválság okozta drágulást.

Szakértõk szerint azonban idén Nyugat-Európán fog végigsöpörni egy mega-hõhullám, amely 16 országban – köztük Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában – okoz majd extrém szárazságot. Mindezért al El Nino és La Nina nevû idõjárási jelenséget okolják a szakemberek.

Idén március-május között Európában a megszokottól eltérõen fele annyi csapadék esett, a hõmérséklet is elmaradt a szokásostól, számos folyón korlátozni kellett a hajózást az alacsony vízszint miatt. Ezek után múlt héten Németország, és Franciaország számos pontján akkora viharok keletkeztek, hogy az utcákon szinte folyóként hömpölygött az esõvíz.

Az igazi extrémitásokért érdemes Ausztráliára, Kínára vagy az Egyesült Államok déli részére gondolnunk. Ausztráliában decemberben minden idõk legnagyobb árvize söpört végig Queenslanden, amely 30 milliárd ausztrál dollárt emésztett fel, és még mindig tart az eltakarítása. Kínában a százévente elõforduló szárazság idén több száz folyót és egyéb vízforrást szárított ki, jelentõsen lecsökkentve az ivóvízkészleteket, mely még politikai feszültségekhez is vezetett. A kormány ezért masszív „esõgyártásba” kezdett, hogy mesterséges úton csapadékot tudjon elõidézni. Múlt héten mindenesetre megnyíltak a felhõk: 24 óra alatt 30 centiméternyi esõ esett, amely közel 100 ember halálát okozta, és több ezren veszítették el otthonukat a földcsuszamlások nyomán.

Eközben az USA-ban a legbrutálisabb tornádószezon köszöntött be: egyedül áprilisban több mint 600 tornádót számoltak. A Missouri folyó mentén több helyen árvizek alakultak ki, míg Texasban a 12 éve tartó folyamatos szárazság folytatódik.

Bármerre nézünk is, az látszik, hogy a korábban szokatlannak, vagy ritkának számító idõjárási jelenségek mára mindennapossá váltak. Tavaly 17 országban mértek rekord hõmérsékletet, számos országban pedig hetekig tartó szárazság söpört végig. A fejlettebb országok számára ugyan nem okoznak különösebb megterhelést rövidtávon ezek a jelenségek, a nemzetközi élelmiszer-, és villamosenergia-tartalékoknak köszönhetõen, azonban Etiópia, Kenya vagy Szomália esetében több millió ember maradhat idén élelmiszer nélkül, a rendkívül száraz idõjárás miatt.
A szakértõket elsõsorban az aggasztja, hogy egyre gyakoribbak és intenzívebbek az extrém idõjárási jelenségek. A Swiss Re legfrissebb jelentése szerint a ’80-as években mg évi áltag 25 milliárd dollárnyi kárt okoztak a természeti katasztrófák, mára ez azonban már 130 milliárd dollárra emelkedett.

Egy mintegy 140 ország természeti katasztrófáit vizsgáló nemzetközi tanulmány szerint a geofizikai események, például földrengések, vagy vulkánkitörések száma nem változott jelentõsen az elmúlt 20 évben, azonban a viharok által generált jelenségek száma évi 133-ról 350-re nõtt.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) prognózisa szerint Európában egyértelmûen szárazabbak lesznek a tavaszok, míg egyes országokban, így Németország északi részén kétszer-háromszor gyakrabban fordulnak majd elõ árvizek.