A minigarzonok egyik komoly hátránya, hogy gyakran leválasztott lakások, sok esetben raktárból, üzlethelyiségbõl, pincébõl, mosókonyhából, tetõtérbõl alakítják ki ezeket. Vásárlás esetén nem árt jó elõre tisztázni az ingatlan státuszát: felmerülhetnek ugyanis jogi problémák, például a társasház közös tulajdonában áll és nincs bejegyezve külön albetétként, így külön címe sem lehet az új tulajdonosnak. Amennyiben a lakás nem felel meg bizonyos jogszabályi követelményeknek, használatba vételi (lakhatási) engedélyt sem kaphat, ami nélkül hitel sem vehetõ fel vásárlásra.

Számtalan "minilakás"-ként, "garzon"-ként hirdetett ingatlant lehet találni az ingatlanpiacon, de a fõvárosban 10 millió forint alatt már többnyire csak önkormányzati lakás bérleti jogát cserélnék el a bérlõk, vagy éppen egy leromlott, esetleg végrehajtás alatt álló lakást árulnak.

A belsõbb kerületek lakberendezési magazinjaiba illõ minigarzonjait többnyire városi fiatalok keresik, akik a jó lokáció és alacsony fenntartási költségek miatt választják ezt a megoldást. Õk keveset vannak otthon, ezért az életterük nem ide összpontosul. Ugyancsak ezt a piacot célozzák meg a rövid távú lakáskiadásra szakosodott tulajdonosok. Vannak befektetõk, akik kifejezetten a lepukkant, olcsón megszerezhetõ kislakásokra utaznak, azokat megveszik, felújítják, berendezik és jelentõs haszonnal tovább adják.

"Az ilyen lakások ára fekvéstõl és a felújítás igényességétõl függõen, jellemzõen 20-40 százalékkal meghaladja a környék átlagos négyzetméterárait. Budapest turisták által látogatott belsõ kerületeiben a minigarzonok négyzetméterárai túllépték az 1 millió forintot, de a fõváros kevésbé felkapott helyein lévõ, nem annyira igényesen kialakított egyszobás kislakások esetében is az olcsónak éppen nem nevezhetõ 500 és 800 ezer forintos négyzetméterár a jellemzõ." - mondta el Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezetõ elemzõje.