Az önvezetõ autók, a hordható technológiák, az IoT (dolgok internete - internet of things) csupán néhány azok közül a változások közül, melyek között el kell igazodniuk a biztosítóknak a következõ évtizedben. Nem mindegyik biztosító lesz sikeres ebben, emiatt nagyon valószínû, hogy legalább egy nagy biztosító a felforgatók áldozata lesz, ahogy az már számos szektorban megesett. Az EY úgy számol, hogy minderre 2025-ig sor kerülhet.

Az insurtech befektetések volumene 2017-ben az elõzõ évhez képest 32 százalékkal 2,21 milliárd dollárra nõtt. A befektetések 61 százaléka azokhoz az insurtech cégekhez érkezett, akik a biztosítási piacot támogatják, míg a felforgatók csupán az esetek 9 százalékában, a közvetítõk 30 százalékában voltak címzettjei a befektetéseknek.

A globális biztosítási szektor díjbevétele az elõzõ évnél is gyorsabban, 3 százalékkal nõtt 2017-ben, amit elsõsorban a feltörekvõ piacok bõvülése hajtott. A szektor az alacsony hozamok és a kiugróan magas katasztrófakárok miatt továbbra is profitabilitási problémákkal küzdött. 

2017-ben soha nem látott mértékû katasztrófakárok keletkeztek: négynél is több nagy hurrikán és egy kaliforniai erdõtûz is pusztított, illetve egy nagy szabású mexikói földrengés miatt 135 milliárd dollárnál is több katasztrófakárt szenvedett el a szektor. E károk 93 százaléka Észak-Amerikát érintette.

18 egymást követõ negyedév után most elõször emelkedett a globális vállalati biztosítások díjszintje.
Tavaly sem pihentek a szabályozók: az adózási és számviteli szabályok is változtak (pl. IFRS 17 és amerikai adószabályok), adatvédelmi szabályok szigorodtak (pl. GDPR), és a biztosítóknak a korábbi évek átfogó szabályozási módosításaival (Solvency II.) kapcsolatban is maradtak finomhangolási feladataik.

A biztosítási piacon a felvásárlások és összeolvadások értéke 1 milliárd dollár fölé emelkedett, az 5 legnagyobb tranzakcióból háromban magántõkések is részt vettek.

Az újszerû technológiák közül a blockchain nagy lépéseket tett afelé, hogy bizonyítsa, valóban hasznos, a gyakorlatban is alkalmazható megoldások alapja lehet a biztosítási szektorban. Míg 2016 inkább arról szólt, hogy érdemes lehet-e a blockchain technológiát használni, addig 2017-ben már blockchain alapú termékek és platformok jöttek létre. Például: a B3i konzorcium egy ingatlan és katasztrófa-viszontbiztosítási blokklánc prototípusát hozta létre, amelyen az elsõ tranzakciók 2018 végéig megtörténnek a tervek szerint.

Az öt legnagyobb biztosító közül kettõ a repülõjáratok késésére szóló biztosítási termékkel állt elõ (Axa Fizzy és Etherisk). Az EY és a Guardtime blockchain fejlesztõ cég a Maerskkel, az MS Amlinnal, az ACORD-dal, a Willis Towers Watsonnal, a Microsofttal és az XL Catlinnel közös projekt keretében egy hajózási biztosítási terméket hozott létre.

Az EY elindította a Tesseract mobilitási fókuszú blockchaines platformot, amely a gépjármû biztosítási piac jövõjét rázhatja fel. Egy blockchain alapú egészségbiztosítási platformot indított el a MedChain és a CareX, amely megbízhatóbb és csökkenti az egészségbiztosítási kárköltségeket és a visszavásárlásokat.

A CarFix online aggregátor gépjármû biztosítási blokkláncot hozott létre, amellyel a piac minden szereplõjét képes integrálni. Egy bank, egy biztosító és egy technológiai cég okosszeszerzõdéssel mûködõ nemzetközi biztosítási kötvényt bocsátott ki.

A dolgok internete, a szenzor-alapú technológiák 2017-ben egyes biztosítási területeken, termékeknél már a fejlettség érett szakaszába léptek: a "fizess, ahogy vezetsz" típusú telematikus biztosítási modellek egyre több piacon mûködnek, egyre népszerûbbek például Japánban és Oroszországban is.
Az egészségbiztosítási piacon az összekapcsolt eszközök, hordható technológiák iránti befektetõi érdeklõdés lángolt fel, egyre több hasznos megoldás lát napvilágot.

Az automatizációs és robottechnológiákat és a mesterséges intelligenciát is egyre inkább hasznosítják a biztosítók: a legnagyobb biztosítók már eddig is használtak chatbotokat, hogy az ügyfelekkel történõ interakciók egy említésre méltó részét menedzseljék. Néhány proaktív biztosító most azt célozta meg, hogy a chatbotok területén szerzett tudását pénzre váltja, mesterséges intelligencia alapú szolgáltatásokat vezetnek be.

A biztosítási értéklánc egyik legfontosabb eleme a kárrendezés, amelynek automatizálása gyors ütemben halad. Például a Metromile autóbiztosító (amely az autóval megtett kilométerek arányában határozza meg a biztosítási díjat) egy mesterséges intelligencia asszisztenssel ellátott kárrendezési rendszert vezetett be.

A digitális átállásnak és a felforgatók megjelenésének együttes kimenetele lesz a különbözõ szektorok egybeolvadása, amely a tradicionális értékláncokat alapjaiban változtatja meg, és teljesen új partnerségi kapcsolatokat hoz létre. A biztosítók számára nem természetes dolog egy digitális ökoszisztémában részt venni, ez kifejezetten a megszokottól eltérõ viselkedést, új típusú együttmûködéseket követel meg tõlük.

Eközben más szektorokból érkezõ tradicionális szereplõk is aktívan vizsgálják a biztosítási piacra lépést, fõleg olyan cégek, amelyek nagy mennyiségû adattal rendelkeznek nagyszámú ügyfélrõl. A fintech/insurtech cégek a szektorok közötti éles határvonalakat igyekeznek eltörölni: többen teljes körû pénzügyi szolgáltatási portfóliókat igyekeznek létrehozni.