Gyengülnek a kelet-közép-európai régió devizái, fõleg a kereskedelmi háborútól való félelem okozta kockázatkerülés, illetve a monetáris széttartás miatt. A forint 328,8-es euróval szembeni keresztárfolyammal negatív rekordot ért el, a korona pedig gyorsan ledolgozta a hétfõi kamatemelés szülte átmeneti erõsödést, és 26 eurós jegyzéssel új éves mélypontra csúszott.

A lengyel zloty a 4,36-os kurzusnál legutóbb bõ másfél éve volt gyengébb, a román lejjel pedig történelmi mélypontja közelében kereskednek. A cseh deviza viszonylag jól áll, az általános gyengülés közben is jobban teljesít régiós társainál: a zlotyval szemben például ötéves, a forint ellenében történelmi csúcson van.

Az általános kockázatkerülõ hangulat miatt nem is nagyon tudnának tartósan erõsödni a fejlõdõ piaci devizák, a zloty és a forint esetében azonban a monetáris politika is vastagon közremûködik a gyengülésben. Annak ellenére, hogy különösen az alacsony munkanélküliség szülte béremelkedés és az olajárak emelkedése miatt mindenhol jelentkezett már érdemi inflációs nyomás, a régió államainak monetáris politikája nem egységes, inkább széttartó. Míg Csehország és Románia már elindította a kamatemelési periódust, Lengyelország és hazánk kitart a laza kondíciók mellett.

A cseh és a román szigorítást nem lehetett halogatni, mindkét ország gazdasága elkezdett túlfûtötté válni. Csehországban a 4 százalék feletti gazdasági növekedés, a 2,2 százalékra csökkent munkanélküliség és a tavaly õsz elejére 2,5 százalék fölé gyorsuló infláció miatt kezdtek szigorításba, és 2017 közepe óta a 0,05 százalékos alapkamatot négy ütemben 1 százalékosra emelték. A Bloomberg piaci konszenzusa szerint idén még egy 15 bázispontos emelés valószínû, 2019 decemberében pedig már 1,75 százalékon állhat a ráta. A korona az év végéig még erõsödhet, az elemzõi medián 25,2-es euróval szembeni keresztárfolyamot vár. Ez csaknem 3 százalékos erõsödés a tegnapi szintekrõl.

Lengyelország még kitart a laza monetáris politika mellett, bár korábban több elemzõ arra számított, hogy a lengyelek kezdhetik meg elõször a régióban a szigorítást. Ennek oka, hogy tavaly nyárra a 2,2–2,5 százalékos szint közé gyorsult a fogyasztóiár-emelkedés, de kamatemelés nélkül is lelassult, februárban már csak 1,3 százalék volt. Az elemzõk nem számítanak arra, hogy a jegybank elsietné a szigorítást, a piaci konszenzus szerint az év végéig tartják az 1,5 százalékos irányadó rátát, jövõre is csak 15 bázispontos emelést tartanak valószínûnek. A zloty árfolyamára vonatkozó elemzõi medián az euróval szembeni 4,27-os jegyzés az év végén, ami a tegnapi szinteknél 2 százalékkal erõsebb.

A Magyar Nemzeti Bank többször közölte, hogy 2019 közepéig kitart az ultralaza kondíciók és a 0,9 százalékos alapkamat mellett, vélhetõen jövõ nyáron is csak a nem konvencionális eszközökön keresztül szigorít. A Világgazdaságnak korábban nyilatkozó szakértõk szerint azonban elképzelhetõ, hogy tartós forintgyengülés esetén korábban is léphet a jegybank, akár az irányadó rátát is emelheti. A Bloomberg szerint idén év végén még változatlan lesz az alapkamat, jövõ év végére már 1,1 százalékos rátára számít a piac.