A KSH adatai szerint hajlamosak vagyunk saját relatív jövedelmi helyzetünket rosszabbnak értékelni, mint amilyen, és szinte mindenki úgy érzi, rosszabbul él az átlagnál.

2017-ben a magyar háztartások szerint az átlagos megélhetéshez havi nettó 117 ezer forint szükséges, míg a tényleges átlag csak 100 ezer forint volt.

Rendre mindenki átlag alattinak tartja jövedelemét: az egyes csoportok tényleges átlagkeresete elmarad az átlagos megélhetéshez szükségesnek gondolt szinttõl, az átlagos jövedelemszint felett élõk több mint fele látja úgy, hogy a bevételei csak a szûkös megélhetésre elegendõk.

Ennek egyszerû az oka: a szegényebbek mindig többen vannak, a kevés nagyon jól keresõ háztartás húzza fel az átlagot, így mindenhol az emberek több mint fele rosszabbul él az átlagnál. Magyarországon a háztartások kb. 55 százalékának van az országos átlag alatt a jövedelme.

2016-ban több mint 1 millió háztartás (kb. 2,5 millió ember) érezte úgy, hogy a jövedelme kevés az átlagos megélhetéshez, pedig az egy fõre jutó havi bevétele 100 ezer forintnál is több volt.

A leggazdagabb 20 százalék érzi csak, hogy többet keresne az átlagos megélhetéshez elegendõnél, itt havi 239 ezer forint bevétel jut egy családtagra, és szerintük az átlagos megélhetéshez 170 ezer forint elég.

Azok, akik nem férnek be a top 20 százalékba, de gazdagabbak a társadalom 70 százalékánál, már kevésnek érzik a fejenkénti havi 123 ezer forintot az átlagos megélhetéshez, 130 ezer forint kellene nekik.

A legszegényebb 10 százaléknál havonta kevesebb mint 28 ezer forint jut egy emberre, az átlagos megélhetés szerintük feneként 78 ezer forintból jönne ki.


Minél jobban él valaki, annál nagyobb jövedelmet tart szükségesnek az átlagos megélhetéshez.Grafika: osszkep.hu/KSH
Nem túl meglepõ következtetés, de az a helyzet, hogy ami a legszegényebb 20 százaléknak már a jó megélhetést jelenti, azt a társadalom leggazdagabb ötöde az átlagos megélhetéshez sem tartja elégnek. Persze számít az is, hogy hol és kivel él az ember: Budapesten az átlagos megélhetéshez elégnek vélt jövedelem az országos átlagnál 20 százalékkal nagyobb, míg a községekben 8 százalékkal kisebb, és egy kisebb háztartásnak magasabb az egy fõre jutó elvárt jövedelme, mint egy többgyerekes családnak, ahol több ember között oszlik meg a rezsi, többen használják ugyanazt a háztartási gépet, és a ruhákat, játékokat is öröklik egymástól a gyerekek.

Arra a kérdésre viszont, hogy miért térnek el a várakozásaink a valóságtól, nincs egyértelmû válasz.

A környezetünkbõl inkább azokhoz viszonyítunk, akik jobban élnek nálunk.
Azért látjuk a többieket jobb anyagi helyzetben lévõknek, mert gazdagabbnak mutatják magukat, mint ahogy valójában élnek, sõt talán mi is csinálunk ilyesmit.
Amikor az ember az átlagos életszínvonalra gondol, inkább egy ideális, mint egy valós átlagot ért: a jövedelmünk a valós magyar átlagjövedelem, a képzelt átlagos életszínvonal pedig – tévé- és interneten látott mûsorok alapján – valahol a magyar és a nyugat-európai életszínvonal között van.
Az Összkép mindezek után tehát azt javasolja: amikor elszomorodunk az anyagi helyzetünk miatt, jusson eszünkbe, hogy valószínûleg jobban élünk másokhoz képest, mint gondolnánk, a nálunk tényleg gazdagabbak pedig hassanak motiválóan ránk, ne a relatív helyzetünk alulértékelése, az elégedetlenség legyen a válasz. (Összkép)

PÉNZ jövedelem bér ksh statisztika

A 444 hosszú távú, stabil mûködése csak olvasóink hozzájárulásával biztosítható. Támogasd rendszeresen a szerkesztõséget!
NÉPSZERÛ
7 úti cél Ausztráliában és Új-Zélandon
Repüljön az Emirates-szel