A Belügyminisztérium és a Nemzeti Bûnmegelõzési Tanács támogatásával létrejött Prevenciós Bûnözés-Statisztikai Adattár (PRE-STAT) térinformatikai alkalmazása szemléletes térképeken mutatja meg, hogy hol volt a legtöbb betörés, merre jellemzõ a súlyos testi sértés, vagy éppen melyik körzetben verték át a legtöbb nyugdíjast trükkös csalók - írja a Pénzcentrum. Az OTP Ingatlancsoport a 2017-es év bûnözési statisztikáit ábrázoló térképre vetített egy másik térképet, amely az átlagos lakásárakat mutatja ugyanabban az évben, hogy kiderüljön, korrelálnak-e a lakásárak a környék veszélyességének mértékével.
Az összes elkövetett bûncselekmény számát tekintve például messze a fõváros XIII. kerülete vezet (5826 esettel). Ugyanakkor ebben a kerületben a NAV forgalmi adatait feldolgozó legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint 475 ezer forint volt a lakások átlagos négyzetméterára. A kerület a drágább városrészek közé tartozik.
A bûnügyi statisztika második helyezette Miskolc, méghozzá 2817 esettel. A borsodi megyeszékhelyen azonban a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára mindössze 135 ezer forint volt tavaly.
Természetesen nagyon nem mindegy, hogy milyen súlyú bûncselekmények jellemeznek egy adott területet - és a statisztikák sem mindent tükröznek pontosan. Súlyos testi sértés tekintetében Erzsébetváros vezet országosan, ahol 29 ilyen cselekmény történt tavaly - a lakásárak viszont éppen itt növekedtek a legdinamikusabban, és elérték a 480 ezer forintos átlagos négyzetméterárat. Meglepõ módon Debrecen is "konfliktusos" város (26 esettel), ezt a problémát azonban a - megyeszékhelyek között a második legmagasabb - 269 ezer forintos átlagos négyzetméterár nem tükrözi.
Azokon a környékeken, ahol inkább betörésre vagy autólopásra lehet számítani, lakásvásárlásnál külön szempont - és ezzel értéknövelõ tényezõ - lehet, ha vannak beépített biztonsági berendezések, betörésbiztos nyílászárók, vagy lakáshoz tartozó garázs. A 2017-es statisztika alapján a lakásbetörések száma Budapesten a II. kerültben volt a legmagasabb (115), amit Újbuda követett (92), a nyomában Zuglóval (72).
A fõváros II. kerületében az átlagos négyzetméterárak 571 ezer forintra rúgtak 2017-ben, amivel az árlista harmadik helyén szerepelt. Újbuda szintén nem nevezhetõ olcsónak a maga 487 ezres átlagos négyzetméterárával, és Zuglóban is csaknem 400 ezer forintos négyzetméterárakat rögzítettek. Kecskemét pedig Gyõr és Debrecen után a harmadik legdrágább nagyváros 262 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. A betörõk tehát a jómódú, lehetõleg családi házas környékeket preferálják.
Ha lakásunkat nem rabolták ki, kijutottunk a kapun és nem ütöttek le bennünket, akkor szeretnénk az autónkat is ott találni, ahol hagytuk. Erre Budapesten van a legkisebb esélyünk, különösen a következõ kerületekben: II. (39 autólopási eset), XI. (36 eset); XII. (26 eset); XIV. kerület (22 eset). A lakásárakat tekintve ezek a kerületek szinte a legdrágábbak, zömében jómódúak, középosztálybeliek által lakottak, akiknek új és jó állapotú gépkocsija csábító lehet egy autótolvaj számára. Ezek az esetszámok azonban még mindig nem elrettentõek, fõleg a lakosságszámhoz viszonyítva.
A bûnügyi statisztikák és a lakásárak alakulása között nincs szoros összefüggés
- nyilatkozta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezetõ elemzõje -, aki szerint azért persze a lakásvásárlás elõtt nem árt a bûnügyi kockázatokat is felmérni.