Az iparosodás előtti átlaghoz képest 1,5 °C-ra korlátozni a felmelegedést - ahogyan azt a Párizsi Megállapodás célul tűzte ki, - egyre valószínűtlenebbnek tűnik.
Az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata (C3S) friss jelentése szerint 2024 lehet az első év, amikor a globális hőmérséklet átlépi az 1,5 °C-os határt. Az előrejelzések szerint 2024 rekordot dönthet, mint a valaha mért legmelegebb év, túlszárnyalva a 2023-as csúcsot. A jelentésből kiderül, hogy 2023 júniusa és 2024 májusa között a hőmérséklet 12 hónapon át 1,63 °C-kal volt magasabb az iparosodás előtti átlaghoz képest.
Az 1,5 °C-os cél utolsó napjai
A szakértők szerint a Párizsi Megállapodásban megfogalmazott cél, miszerint a felmelegedést 1,5 °C alatt kellene tartani, egyre inkább elérhetetlennek tűnik. Zeke Hausfather, a Stripe klímakutatási vezetője szerint a cél túllépése gyakorlatilag elkerülhetetlen, mivel az eddigi kibocsátáscsökkentési intézkedések késedelmesen valósultak meg. „Az 1,5 °C-os határ átlépése gyorsabban közeledik, mint gondoltuk, és csak a kibocsátások jelentős csökkentése állíthatná meg” – mondta Hausfather.
A Párizsi Megállapodás jelentősége
Az 1,5 °C-os cél a 2015-ös Párizsi Megállapodásban került meghatározásra. Ez az ENSZ éghajlat-változási egyezménye azzal a céllal jött létre, hogy mérsékelje a klímaváltozás legsúlyosabb következményeit, például az extrém időjárási jelenségeket, mint a gyakoribb áradások, hurrikánok, aszályok, és erdőtüzek. Egyes tanulmányok szerint az 1,5 °C-os felmelegedés túllépése számos kritikus éghajlati fordulóponthoz vezethet, például a korallzátonyok tömeges pusztulásához és az északi-sarkvidéki jég visszahúzódásához.
Fenyegető éghajlati fordulópontok
A tudományos közösség figyelmeztet arra, hogy a felmelegedés tartós emelkedése számos visszafordíthatatlan következménnyel járhat. Az ENSZ szerint bár egy-egy hónap vagy év túllépheti az 1,5 °C-os határt, ez még nem jelenti automatikusan a cél végleges elbukását, de minden további túllépés közelebb visz a kritikus határértékhez.
Richard Betts, a brit Exeteri Egyetem klímakutatója szerint a kérdés már nem az, hogy átlépjük-e az 1,5 °C-ot, hanem az, hogy mikor. Hasonló véleményt fogalmazott meg Andrew Jarvis, a Lancaster Egyetem klímakutatója is, aki úgy látja, hogy az emberiség valószínűleg az elkövetkező évtizedben eléri ezt a küszöböt.
Az éghajlatváltozás mérési korlátai
Jarvis rámutatott arra, hogy a felmelegedés mértékének meghatározása hosszú távú adatokon alapszik, amelyek 20 éves időszakokra terjednek ki. Ez azt jelenti, hogy az éghajlati trendek csak késve válnak nyilvánvalóvá, így előfordulhat, hogy már túl késő lesz a szükséges intézkedések meghozatalához.