Az elõrejelzés szerint 2018 elsõ negyedévében az elõzõ negyedévhez képest 1,2 százalék volt a GDP növekedése. Ez fõként az erõs belsõ keresletnek volt köszönhetõ, az export bõvülésének üteme azonban nem tudott lépést tartani az importkereslet emelkedésével.

Kiemelték emellett, hogy a gazdasági hangulat derûlátó volt júniusig, a nemrégiben közzétett termelési adatok ugyanakkor némi lassulást jeleznek a második negyedévben. Rámutattak, az ipari termelés szintje egyenletes az év eleje óta, míg az építõipar teljesítményének emelkedése lassult.

A magánfogyasztás várhatóan idén is erõsödni fog a növekvõ foglalkoztatottság és a reálbérek dinamikus emelkedése nyomán. A beruházások szintje tovább fog nõni, amihez a magas kapacitáskihasználtság, az emelkedõ állami tõkekiadások és az ingatlanpiac magára találása is nagyban hozzájárul.

A bizottsági szakértõk szerint a belsõ kereslet jelenlegi ciklikus fellendülése azonban 2019-ben mérséklõdni fog, ami a gazdasági növekedés lassulására vezet majd. A belsõ kereslet ennek ellenére dinamikus marad, a külsõ környezet azonban kevésbé kedvezõen alakul, ugyanis a fõbb exportpiacokon tapasztalható enyhe visszaesés tartós lehet, és ennek következményeként a kivitel növekedésének üteme az új gyártókapacitások ellenére idén lelassulhat. Az autóipar kiemelkedõ szerepe érzékennyé teszi a magyar gazdaságot a világkereskedelmi vitákra, ami jelentõs kockázati tényezõnek számít.

Az európai uniós tagállamok inflációs mutatóinak összehasonlíthatóságát biztosító harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 2,9 százalékra nõtt éves szinten májusban az olajár-emelkedés és a forint gyengülése nyomán. Az inflációs ráta a tavalyi 2,4 százalék után idén 2,7 százalék, jövõre pedig 3,2 százalék körül várható.

A gazdaság növekedése 2018-ban és 2019-ben várhatóan erõs marad az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt, a mutatók ebben az évben 2,1 százalékkal, jövõre 2 százalékkal javulnak – közölte az Európai Bizottság nyári idõközi gazdasági elõrejelzésében.