Az automatizációval gondok lesznek, az Y-generációt meg kell érteni, a digitalizáció elkerülhetetlen. Cégek elsõ számú vezetõi válaszoltak a KPMG-nek arra a kérdésre, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük. A legtöbbek szerint saját cégük – országtól függetlenül – tud majd növekedni a következõ három évben, a globális gazdasági növekedésben is hisznek, viszont óvatosabbak, mint a közgazdászok.

Míg a közgazdászok 4-4,5 százalékos növekedést várnak globálisan, a cégvezetõk nem ennyire optimisták, de azért 2 százalékra õk is számítanak 2018-ban. 

Saját cégeikkel kapcsolatban azonban optimisták az elsõ számú vezetõk: 90 százalékuk szerint a következõ három évben tudnak majd növekedni. 55 százalék szerint ez maximum kétszázalékos növekedés lesz, 42 százalék számít ennél többre.

Robert Stöllinger szerint a közgazdászok és cégvezetõk közötti különbség abból adódhat, hogy a cégvezetõk a közgazdászoknál pontosabban látják, mivel kell szembenézniük a jövõben. A CEO-k optimizmusától tart egy kicsit: szerinte ez talán túlzott is, az összeomlás elõtt is így volt. A most ismertetett felmérés szerint az amerikaiak a legoptimistábbak (88 százalék), a németek a legpesszimistábbak (61 százalék). A legnagyobb a változás az olaszoknál: 2017-ben még 92 százalékuk látta optimistán a következõ három évet, 2018-ban már csak 64 százalékuk.

A növekedés legnagyobb gátjának a CEO-k globálisan a földrajzi alapú mûködéshez való visszatérést látják. Ez a körülírás a protekcionista gazdaságpolitikát folytató országokat jelenti, ami fájhat a multinacionális cégeknek. Említik az erõsödõ nacionalizmust, a Brexitet és az USA vámpolitikáját is. Országonként azért van eltérés: az USA-ban a kibertámadásoktól félnek a legjobban, míg Kínában a globális felmelegedést látják a legerõsebb növekedésgátló tényezõnek.

A cégvezetõk szerint a legnagyobb kihívások egyike a kiberbiztonság: a megkérdezett CEO-k fele szerint felkészült a cégük a kibertámadásokkal szembeni védekezésre, az informatikai vezetõknek viszont már csak 21 százaléka gondolja azt, hogy képesek kivédeni a támadásokat. Aggasztó, hogy iparági lebontásban az autóipar gondolja úgy, hogy legkevésbé felkészült (41 százalék), miközben küszöbön áll az önvezetõ autók bevezetése, és egyre több az egymással kommunikáló, mindenféle digitális rendszerekkel dolgozó jármû is.

Mivel amúgy is mindent letarol a digitalizáció, a cégeknek folyamatosan nõ az informatikai költsége. Erre rátesz egy lapáttal, hogy most már biztonsági szempontból is vizsgálni kell a folyamatokat, mielõtt elkezdik alkalmazni. Európában a GDPR miatt a CEO-k úgy élik meg, hogy feladataik közé tartozik az érzékeny ügyféladatok védelme – ami nem könnyû, közben pedig egyre több üzlet épül kifejezetten adatokra.

A digitalizáció növekedésével együtt jár az is, hogy egyre magasabbra kell delegálni az ehhez tartozó feladatokat. A KPMG felmérése szerint a CEO-k nem külön erre a feladatra neveznek ki vezetõket (már neve is van: Chief Digital (Transformation) Office), hanem saját maguk kezdik el felvenni ezeket a feladatokat. 71 százalékuk szerint felkészültek a váltásra, de 51 százalékuk szerint az igazgatótanácsok nem teljesíthetõ megtérüléseket várnak a digitális beruházásoktól.

Nagy változásokat hozhat még az automatizáció, aminek nehezen felmérhetõk elõre a hatásai (gondoljunk csak Elon Musk Tesla-gyárára, ahol a túl sok robot alkalmazása végül nem sült el jól, rontotta a termelékenységet).

A CEO-k is úgy gondolják, hogy az automatizáció nem egyértelmûen pozitív dolog, hanem szerkezeti változás (azt nem gondolják, hogy radikálisan csökkenne a munkahelyek száma), aminek nehéz lesz megfelelni. Ez ugyanolyan probléma, mint a magyar piacon a munkaerõ-hiány. 61 százalékuk szerint a mesterséges intelligencia több munkahelyet teremt majd, mint amennyit elvesz.

A másik nagy terület, amit a cégvezetõk megjelölnek, a generációváltás, a fogyasztók és a munkavállalók között is. A CEO-k szerint teljesen megváltoztak a fogyasztói igények, ezekhez kell igazítani a cégeket – ráadásul országonként eltérõ, helyi adottságokhoz kell alkalmazkodni.

A felmérés szerint a CEO-k aggódnak, hogy a bizniszük nem tudja tartani a tempót ebben a kérdésben: 45 százalékuk szerint a cégük nem érti az Y-generációt, nem érti, miben különböznek idõsebb fogyasztóiktól. Ebben a témában a hollandok érzik magukat a legfelkészültebbnek (56 százalék), a japánok a legkevésbé (35 százalék). A leggyakoribb válaszok szerint azok lesznek a holnap legsikeresebb vállalatai, akik „ma figyelik, mi kell az Y-generációnak”, és ami az Y-onoknak jó lesz, jó lesz a cégüknek is.