Az áruházláncok dominanciája és az e-kereskedelem szárnyalása is tovább nehezíti a hagyományos kisboltok fennmaradásért vívott küzdelmét. Az elmúlt évben 10,4 ezer milliárd forint értékû forgalom realizálódott az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldõ kiskereskedelemben, ennek volumene 5 százalékkal haladta meg a tavalyelõttit. 

Területi bontásban a legnagyobb bevételt a fõvárosban, míg a legkisebbet a Dél-Dunántúlon könyvelték el, az országos forgalom 24, illetve 8,1 százalékát. Az egy kiskereskedelmi egységre vetített bevétel szempontjából 112 millió forinttal a központi régió emelkedik ki, ezzel szemben az Észak-Alföldön a mutató mindössze az elõbbi érték hat tizede.

A statisztikai hivatal elsõ becslése szerint idén májusban a nyers adat szerint 7,2, naptárhatástól tisztítva pedig 7,8 százalékkal ugrott meg az üzletek forgalma az egy évvel korábbihoz képest. Így borítékolhatóan nõ még az egy fõre jutó költés, az egy üzletre jutó forgalom pedig azért is biztosan tovább hízik, mert fokozatosan csökken a boltok száma. Míg tavaly már csak 129 kiskereskedelmi egység jutott tízezer lakosra, addig öt évvel korábban még 146. Az országos átlag belátható idõn belül nem esik száz alá, igaz, Pest megyében tavaly is csupán 107 bolt jutott tízezer fõre, szemben a budapesti 160-as mutatóval.

A forgalom évrõl évre a bevásárlóközpontok és hipermarketek felé tolódik el, a kisboltok pedig immár nemcsak a beszerzés és a logisztika, hanem a munkaszervezés terén sem képesek tartani a lépést a nagy áruházláncokkal. A folyamat jelen állás szerint nemhogy nem fordítható meg, de nem is lassítható, hisz a piac kisebb szereplõinek bérköltsége nagyobb ütemben nõ, mint a bevételük. 

A KSH legutóbb 122 bevásárlóközpontot, illetve 163 hipermarketet tartott számon országszerte, elõbbieknél kétharmados, utóbbiaknál 85 százalék feletti volt a vidéken mûködõk aránya.