A kárbejelentések folyamatosan érkeznek a biztosító társaságokhoz, több cég is arról számolt be, hogy hétvégi munkavégzést rendelt el, illetve átcsoportosította kárfelmérõit az érintett területekre annak érdekében, hogy minél elõbb rendezni tudja a károkat. 

A kánikulát követõ jégesõ és a hatalmas széllökésekkel érkezõ viharok az elõzetes becslések szerint több mint 10 ezer esetben okoztak károkat a biztosított lakossági ingatlanokban, ezek kárértéke elérheti az egy milliárd forintot. A legtöbb bejelentés Vas megyébõl, Gyõr-Moson-Sopron és Veszprém megyébõl, illetve a Balaton környékérõl érkezett. Kiemelkedõen sok kárt jeleztek Szombathelyrõl, Pécsrõl, Kõszeg, Baja és Kiskunhalas környékérõl, de a viharos idõjárás több száz hazai települést érintett.   

Igen sok kárt okozott a lehulló, helyenként dió nagyságú jég: van olyan biztosító társaság, ahol a károk 90 százalékát jégverés miatt jelentették. A jégverés a tetõkben, a redõnyökben, a vakolatban okozott kárt. Sok helyen, mivel a tetõk sérültek meg a lehulló jégdarabok miatt, az azt követõ heves esõzések következtében beázás is történt.   

Számottevõ károkat okozott a villámlás, azon belül is elsõsorban a villámcsapás okozta másodlagos – indukciós – hatás.   

A MABISZ adatai szerint a 2015-ben az összes, több mint 710 ezer kárbejelentés közül csaknem minden hatodik káresemény a nagy erejû nyári viharokhoz volt köthetõ.

A nyár hagyományosan a leginkább kárveszélyes periódusa az évnek. Az elmúlt öt évben évente átlagosan közel 115 ezer káresemény történt május elseje és augusztus vége között a biztosított lakossági ingatlanokban. A nyári viharok miatt éves átlagban közel 7,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosító társaságok.