Ennek ellenére sokan még mindig nem ismerik a jogaikat, nem tudják, hogy járattörlés esetén 250-600 eurós kártérítést kaphatnak. Az Európai Unióban a pórul járt utasok mindössze 1-2 százaléka él a kárpótlási jogával.

Ezt igazolják a magyar statisztikák is. A portál két helyrõl kérte ki az elmúlt évek adatait. Egyrészt a Budapesti Békéltetõ Testületnél vannak adatok, mivel ha a légitársaság elutasítja az utas kártérítési igényét, ez az egyik olyan fórum, ahol az ügyfelek követelhetik a jogaik érvényesítését.

Ennek az eljárásnak az az elõnye, hogy ingyenes és viszonylag gyors, a testület 60 nap alatt megvizsgálja az ügyet, és összehoz egy találkozót a vitás felek között. Gyorsabb tehát, mint a bíróság, igaz, a békéltetõ testület eljárása nem kötelezõ érvényû, vagyis sem a panaszos, sem a légitársaság nem köteles azt elfogadni, illetve végrehajtani. Tavaly csupán 200 fogyasztó nyújtott be panaszt a légitársaságokkal szemben a testületnél.

A békéltetõ testület a G7-nek azt mondta, hogy az eljárásnak köszönhetõen a légitársaságok felülvizsgálják a kezdeti elutasító álláspontjukat, és a tárgyalásokon már készek a kompromisszumos megoldásra. Az ügyek többsége megállapodással zárul. 

A másik ingyenes fórum, ahova a póruljárt utas fordulhat, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alatt mûködõ Európai Fogyasztói Központ (EFK). Ide tavaly 140 utas fordult járattörlés, további 250 pedig járatkésés miatti panaszával.

Az EFK adatbázisa szerint az utasoknak érdemes a jogaikért küzdeni, mert a vitás ügyek 60-70 százaléka legalább részleges megállapodással végzõdött az érintett utas és a légitársaság között.

A két szervezetnél panaszkodó ügyfelek – közel hatszázas – száma azért tekinthetõ rendkívül alacsonynak, mert lényegében három repülõgépnyi utasról van szó, miközben egy év alatt csak a Magyarországot érintõ járatokból több tucatnyit törölnek. A többórás járatkésések száma pedig ennél is több. Csak a Ryanair tavaly év végén és idén év elején több ezer járatát törölte, mert nem volt elég pilótája.

A légitársaságok eközben mindent elkövetnek annak érdekében, hogy valamilyen vis maior eseményre – rossz idõjárásra, sztrájkra, vulkánkitörésre, repülõtérzárra, esetleg mûszaki hibára – fogják a késést vagy törlést. Ha ugyanis nem tehetnek a kiváltó okról, akkor nem kell kártérítést fizetniük.

A légitársaságok nem érdekeltek abban, hogy az uniós rendeletet flottul betartsák, mivel ez csökkenti a profitjukat. Pedig az Európai Parlament és a Tanács rendelete egyértelmûen meghatározza, mikor élhet egy utas a kártérítés igényével. Ahogy azt is, mikor hivatkozhat valóban arra a légitársaság, hogy tõle független okok miatt történt a járat késése vagy törlése. Ha a rossz idõt okolja, akkor ezt dokumentumokkal kell bizonyítania. A mûszaki hiba pedig nem lehet a kártérítés alóli felmentés oka, hiszen az Európai Bíróság kimondta: „a légi személyszállítási szolgáltatásnak – jellege folytán – a mûszaki hiba természetes velejárója lehet, amelynek felmerülésével a légi fuvarozónak számolnia kell.”

Akkor is fizetnie kell a társaságnak, ha az utas poggyásza megsérül vagy elvész az utazás során. Ha legalább három órát késik a járat, ellátási kötelezettsége is van a cégnek: ingyenes étkezést, frissítõt kell biztosítani az utasok számára. Tipikus eset azonban, hogy olyan, az adott reptér éttermeiben beváltható bónt vagy vócsert adnak, amely – a magas repülõtéri árak miatt – nem elegendõ még arra sem, hogy egy ásványvizet vagy hideg ételt vásároljanak.

A békéltetõ testület összeszedte, hogy tavaly milyen esetekben fordultak hozzá az ügyfelek. Érdekesség, hogy közülük sokan külföldi állampolgárok, akiknek Magyarországon bejegyzett légi fuvarozóval fennálló, határon átnyúló vitájuk van. A legtöbb kérelem a magyar hatósághoz Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból, az Egyesült Királyságból, Németországból, Olaszországból és Romániából érkezett.: