Egy-egy kertészetben általában minden munkafolyamatot meg tudnak oldani az állandó alkalmazottakkal, kivéve a szedést, amikor idénymunkásokra van szükség – mondta a Világgazdaságnak Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Most a dinnyetermesztõknél jelentkezik a legégetõbben a probléma, de a szabolcsi almáskertekre vagy a szentesi, hajtatott zöldséget termelõ gazdaságokra ugyanúgy jellemzõ az idénymunkások hiánya. Az évtized elején, amikor még nagy volt a munkanélküliség, sorban álltak az emberek az idénymunkáért is, azóta romlott a helyzet, három éve súlyossá vált a hiány. Sokan nyugati uniós országban kerestek munkát, a korábban nagy számban érkezõ erdélyi és kárpátaljai munkások is nyugat felé vagy – fõleg a kárpátaljaiak – Lengyelországba mennek. Ledó Ferenc szerint május közepétõl október végéig 50-60 ezer munkás hiányzik a kertészetekbõl, de a szentesi zöldségültetvényeken már április közepétõl folyamatos a hiány. Itt ezerforintos órabér alatt már nem találnak munkást, az órabérekben már nincs is több tartalék – mondta az elnök.

A legnagyobb gondban azok a kertészetek vannak, ahol a szezonban csak heti 1-2 napra kellene pluszmunkaerõ a szedéshez, ilyet szinte lehetetlen találni.
Javíthatna a helyzeten, ha több diák és nyugdíjas jelentkezne kertészeti idénymunkára. Ledó Ferenc a közmunkások átirányításában nem hisz, szerinte, aki közülük alkalmas rendszeres munkára, már elhelyezkedett.


Kizárt, hogy a kisebb kertészetek heti egy-két napra idénymunkást találjanak
Fotó: MTI / Lehoczky Péter

Bizonyos kertészeti kultúráknál enyhíthet a munkaerõpiaci gondokon a termelés gépesítése, amivel a fajlagos költségek és a kézimunkaerõ-igény is alacsonyabb lesz. A Vidékfejlesztési program kertészeti fejlesztéseinek megvalósulása korszerûsödést hoz az ágazatba, de kérdéses ennek mértéke. A beruházási költségek ugyanis a pályázatok beadása óta 20-30 százalékkal emelkedtek, így félõ, hogy nem minden tervezett fejlesztés valósul meg. Ledó Ferenc szerint a termelõknek javítaniuk kell a munkakörülményeken is: egy dinnyeföldön nem mindegy például, hogy a 10-15 kilós dinnyéket egymásnak dobálva juttatják-e ki a munkások a tábla szélére, vagy egy szállítószalagra rakva.

A kertészet problémái az egész élelmiszer-gazdaságra jellemzõk, a zöldség- és gyümölcstermesztésen kívül elsõsorban az állattenyésztésben, a szaporítóanyag-elõállításban kirívóak.
A számok ugyanakkor csak részben jelzik a problémát: a KSH adatai bõvülõ foglalkoztatást és kevesebb ledolgozott munkaórát jeleznek a mezõgazdaságban.

A statisztikák szerint az éves munkaerõegységben kifejezett munkaerõ-felhasználás tavaly 1,9 százalékkal csökkent a 2016-oshoz képest, ez teljes munkaidõben kifejezve 426 ezer ember agrártevékenységének felelt meg. A foglalkoztatottak 5 százaléka, 217,3 ezer ember dolgozott a mezõgazdaságban az idei elsõ negyedévben, a bõvülés 2014 óta töretlen.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható

Címkék: FruitVeB |közmunka |Ledõ Ferenc |mezõgazdaság |munka |munkaerõhiány